Július 28-án világszerte a hepatitis elleni küzdelemre irányul a figyelem, hiszen 100 évvel ezelőtt ezen a napon született Baruch Samuel Blumberg amerikai orvos és biokémikus, aki felfedezte a hepatitis B-vírust, és kidolgozta az ellene védelmet nyújtó oltóanyagot, amely emberek millióinak életét mentette meg.
100 évvel ezelőtt, ezen a napon született Prof. Baruch Blumberg, aki munkásságával alapvetően változtatta meg a fertőző betegségek megértését. Az amerikai orvos 1964-ben májbetegek vérmintáinak tanulmányozása közben jutott a felismerésre. Egy ausztrál férfi vérében ugyanis egy addig ismeretlen antigént talált, melyről később kiderült, hogy ez az antigén a hepatitis B-vírus felszíni fehérjéje, amely fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában.
Felfedezéséért és az ezzel kapcsolatos munkásságáért 1976-ban Baruch Blumberget orvosi Nobel-díjjal tüntették ki, amelyet Daniel Gajdusekkel megosztva kapott.
Blumberg nevéhez fűződik tehát a hepatitis B-vírus azonosítása és az ellene hatékony védőoltás kifejlesztése. Munkássága iránti tiszteletből 2010-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy döntött, hogy születésnapját, július 28-át hivatalosan is a hepatitis világnapjává nyilvánítja. A világnapot 2004 óta minden évben megrendezik, hogy felhívják a figyelmet a betegség megelőzésének, a szűréseknek és a kezelésnek a fontosságára.
A hepatitis megbetegedés
A WHO adatai szerint a hepatitis világszerte közel kétmilliárd embert fertőzött már meg és a betegség következtében évente hozzávetőleg 600 ezer ember veszti életét. Jelenleg körülbelül 350 millió krónikus hepatitis fertőzött él a világon. Magyarországon a hepatitisvírus mintegy 100 ezer embert érint. A fertőzés hazánkban évente mintegy 3000 esetben vezet májzsugor kialakulásához, és körülbelül 600 májrákos megbetegedésért felelős.
A hepatitis a máj gyulladásos vagy idült megbetegedése, amelyet leggyakrabban különböző vírusfertőzések idéznek elő, de egyéb károsító tényezők – például alkohol vagy más méreganyagok – is okozhatják. Bár a különböző hepatitis-vírusok által kiváltott betegségek tüneteikben gyakran hasonlítanak egymásra (például a sárgaság gyakran előfordul), a kórokozók típusai és a betegséglefolyás jelentősen eltérhetnek.
Jelenleg az ismert hepatitis-vírusokat az ábécé betűivel jelölik A-tól G-ig, míg az eddig még nem azonosított vírusokat „X” jelzéssel illetik.
A hepatitisek közötti különbségek megmutatkoznak a terjedés módjában, a betegség súlyosságában, a földrajzi előfordulásban és a megelőzés lehetőségeiben is. Mindegyik típus kiválthat akut májgyulladást, ám a B-, C- és D-vírus okozta fertőzések gyakrabban vezetnek krónikus gyulladáshoz.
A krónikus hepatitis sok esetben tünetmentesen zajlik, és gyakran csak évtizedek alatt fejlődik súlyos betegséggé. A fertőzöttek jelentős része nincs is tudatában állapotának, és a fertőzés forrása sok esetben ismeretlen marad.
Bár a hepatitis súlyos, akár életveszélyes következményekkel is járhat, jó hír, hogy időben felismerve a megbetegedés legtöbb típusa eredményesen kezelhető. A megfelelő terápiával megelőzhető a krónikus májkárosodás kialakulása, valamint az olyan súlyos szövődmények, mint a májzsugor vagy a májrák.
A hepatitis világnap kiváló alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a szűrés és a megelőzés kulcsfontosságú szerepére, hiszen a korai felismerés nemcsak a beteg gyógyulási esélyeit növeli jelentősen, hanem a fertőzés továbbadásának megakadályozásában is döntő szerepet játszik. A tudatosság, a prevenció és az időben megkezdett kezelés a legfontosabb eszközeink a hepatitis elleni küzdelemben.
