Tizenegy éve őrzi és mutatja be az újpesti cigány közösség múltját az ország első cigány helytörténeti gyűjteménye. Az Újpesti Cigány Helytörténeti Gyűjtemény október 10-én ünnepli megnyitásának tizenegyedik évfordulóját. A Tél utca 52. szám alatt működő intézmény nemcsak helyi, hanem országos szinten is egyedülálló: egyszerre dokumentálja a cigány közösség múltját, és biztosít élő kulturális teret a jelen számára.
A gyűjtemény küldetése és emlékei
A gyűjtemény célja kezdettől fogva az volt, hogy a helyi cigány közösség múltja ne merüljön feledésbe, hanem méltó módon kapjon helyet Újpest történetében.
A kiállítás több száz fotót, dokumentumot és tárgyi emléket mutat be, amelyek az újpesti cigányság mindennapjait, mesterségeit és kulturális örökségét idézik meg.
A látogatók archív fényképeken ismerhetik meg az egykor híres újpesti cigányzenészeket, megtekinthetik a korabeli munkaeszközöket, hangszereket és viseleti darabokat. A vitrinekben régi mezőgazdasági szerszámok, kovácseszközök, népi textíliák, sőt családi ereklyék is láthatók.
A gyűjtemény külön foglalkozik az ősi mesterségek – köztük a híres szegkovács szakma – emlékeivel is, amely hagyományosan jellemző volt az újpesti cigány közösségre.
A falakon családtörténeti tablók és szóbeli interjúk leírásai idézik fel az újpesti cigány családok életét, miközben levéltári dokumentumok, levelezések és anyakönyvi iratok tanúskodnak arról, hogy a cigány közösség története több mint másfél évszázada része Újpest múltjának – az első dokumentált cigány keresztelés például 1842-ből származik.
Külön egységet képez a roma könyvtár, amely több ezer kötettel őrzi a cigányság történetét, kultúráját és művészetét – a gyűjtemény így nemcsak kiállítás, hanem kutatóbázis is egyben.
A központ névadója: Rácz Gyöngyi
A gyűjtemény a Rácz Gyöngyi Közösségi Központ részeként működik, amelynek névadója, Rácz Gyöngyi (1957–2011) újpesti pedagógus és civil aktivista volt. Egész életét a hátrányos helyzetű, főként roma gyermekek és családok támogatásának szentelte, tanodai és közösségszervező munkájával számtalan fiatal sorsát segítette jobb irányba.
Az ő elhivatottsága és embersége inspirálta fiát, Molnár István Gábort, aki az édesanyja emlékére hozta létre a központot, majd később az Újpesti Cigány Helytörténeti Gyűjteményt is.
Molnár István Gábor ma a központ vezetője, az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és a gyűjtemény alapítója.
– „Egy közel húszéves kutatómunka előzte meg a gyűjtemény létrejöttét. A lakosság olyan szinten állt mellém ebben a kezdeményezésben, hogy szinte emberfeletti munka volt aztán a beérkezett anyagokat feldolgozni, katalogizálni” – mesélte Molnár István Gábor.
A kezdetek és a fejlődés
A kiállítás 2014. október 12-én nyílt meg a Tél utcában. A kiállítótér kialakítása mintegy egy évet vett igénybe: a tablókat és a tematikus egységeket kronológiai és családtörténeti szempontok szerint rendezték. A gyűjtemény hamar túlnőtt az egyszerű kiállítás szerepén: közösségi térré vált, ahol beszélgetések, programok, tárlatvezetések és kulturális események kapnak helyet.
A Kulturális Örökség Napjain minden évben ingyenes tárlatvezetésekkel várják a látogatókat, de a központban tanoda, kulturális és szociális szolgáltatások is működnek – a hely a mindennapokban is a közösség szolgálatában áll.
Péli Tamás-emlékkiállítás és elismerések
Az intézmény egyik legnagyobb szakmai eredménye a Péli Tamás-emlékkiállítás, amely másfél éve látható a központban.
Péli Tamás (1948–1994) festőművész, a magyarországi roma képzőművészet kiemelkedő alakja volt. Műveiben a cigányság történetét, sorsát és méltóságát ábrázolta monumentális formában. Leghíresebb alkotása, a Születés című freskó, a roma identitás egyik legfontosabb szimbóluma.
A tárlat létrehozása az újpesti gyűjtemény és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat közös munkájának eredménye volt.
„Most októberben, a tizenegyedik évforduló hónapjában a közösség kiosztja majd a testület által alapított Újpest Cigányságáért Díjat, amellyel idén azoknak a szakembereknek és közreműködőknek mondanak köszönetet, akik a Péli Tamás-kiállítás megvalósításában oroszlánrészt vállaltak” – árulta el Molnár István Gábor, aki azt is egyből hozzátette, hogy a díjkiosztó pontos időpontja egyelőre még nem tisztázott.
11 év – közösség és örökség
Az, hogy 2025. október 10-én az Újpesti Cigány Helytörténeti Gyűjtemény 11 éves, önmagában is mérföldkő: 11 éve gyűjt, őriz, bemutat és szolgál közösséget és kultúrát.
A több mint egy évtizedes munka eredményeként ma már nemzetiségi és helytörténeti emlékhelyként tartják számon, amely messze túlmutat Újpest határain.
Az évforduló nemcsak ünnep, hanem lehetőség is a megújulásra: új programok, frissített kiállítások és közösségi események révén tovább erősödhet az a kapcsolat, amely az intézmény és az újpesti cigány közösség között az elmúlt évtizedben kialakult.