Alfred Nobel 1833. október 21-én, 192 évvel ezelőtt született Stockholmban. A dinamit feltalálójaként és a Nobel-díj megalapítójaként vált ismertté, öröksége pedig máig az emberi tudás és alkotóerő elismerését jelképezi.
Alfred Nobel, a világhírű svéd kémikus, feltaláló és gyáros, 1833-ban született Stockholmban. Családja mérnökökből és üzletemberekből állt, így Nobel már fiatalon a tudomány és a technikai újítások világában nőtt fel. Nobel nevéhez kötődik az a felismerés, hogy a nitroglicerin anyag ipari felhasználása hatalmas lehetőségeket rejt, ám biztonságos kezelési módra volt szükség. Kutatásai eredményeként 1865-ben megalapította a Dinamit Nobel Részvénytársaságot, így vált a dinamit feltalálójává.
Bár találmánya forradalmasította az ipart, Nobel élete végéig tudatában volt annak, hogy alkotását háborús célokra is felhasználhatják. Ezt ellensúlyozandó 1895-ben alapítványt hozott létre, és végrendeletében rendelkezett, hogy vagyonának kamatát évente azok kapják, akik „az emberiség legnagyobb hasznára vannak”. Így született meg a Nobel-díj, amelyet először 1901-ben adták át, Alfred Nobel svéd feltaláló halála után öt évvel. Azóta a Nobel-díj a tudomány, az irodalom és a béke egyik legnagyobb presztízsű elismerésévé vált. A díjak főbb kategóriái: Nobel-békedíj, Kémiai Nobel-díj, Irodalmi Nobel-díj, Fizikai Nobel-díj, Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díj, valamint 1968 óta a Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíj.
Érdekes megfigyelni, hogy a matematika nem szerepel a Nobel-díjak kategóriái között, pedig ez az egyik legfontosabb tudományterület. A köztudatban elterjedt legenda szerint Nobel azért hagyta ki a matematikát, mert féltékenységből nem akarta díjazni a híres svéd matematikust, Gösta Mittag-Lefflert, aki állítólag Nobel feleségével került közeli kapcsolatba. Ez a történet azonban téves, hiszen Alfred Nobel soha nem nősült meg, így a hiedelem csupán mítosz.
A matematika azonban nem maradt elismerés nélkül: a Nobel-díj mintájára a Norvég Tudományos Akadémia 2003 óta ítéli oda minden évben az Abel-díjat, amely a kiemelkedő matematikai eredményekért nyerhető el.
A Nobel-díjasok között jelentős azoknak a száma, akik valamilyen formában Magyarországhoz köthetők. Idén pedig újabb magyar alkotó került a Nobel-díjasok sorába, hiszen 2025. október 9-én bejelentették, hogy az irodalmi Nobel-díjat idén Krasznahorkai László veheti át.
Krasznahorkai életműve évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be nemcsak a kortárs magyar irodalomban, hanem a nemzetközi kulturális életben is. Műveit számos nyelvre lefordították, írásait világszerte elismeréssel fogadják, és több rangos nemzetközi díjjal is kitüntették.
A mostani elismeréssel Magyarországon immár három olyan Nobel-díjas van, akit hazai munkássága alapján díjaztak: Szent-Györgyi Albert, Kertész Imre és most Krasznahorkai László. Emellett tizenhét további Nobel-díjas kötődik valamilyen módon Magyarországhoz – születési hely, illetve származás révén. Amennyiben a tudományos közösségek által elnyert díjakat is számítjuk, akkor elmondható, hogy összesen huszonöt Nobel-díjas kapcsolható hazánkhoz valamilyen formában.
Krasznahorkai László életművéről és irodalmi jelentőségéről korábbi cikkünkben olvashatnak bővebben, amely erre a linkre kattintva érhető el.
SZFM