Mi történt eddig?
Lőrincz Mihály, az újpesti Városüzemeltetési Osztály főosztályvezető-helyettese foglalta össze, mi történt eddig, és miért akadtak el a tárgyalások.
– Lassan 10 évre visszamenőleg húzódik ez az ügy, de úgy érzem, tavaly ősszel, amikor újrakezdtük a tárgyalásokat, talán megmozdult valami. Sajnos a három érintett cég közül még mindig van egy, történetesen az Auchan Magyarország Kft, amelynek nem ismerjük az álláspontját. Az alapprobléma a következő: a Székesdűlő sor Újpest határán húzódik. Ha az ott élők kilépnek az utcára, már Dunakeszire lépnek ki, azonban a lakóházak Újpest területén vannak. Folyamatosan az volt a kérdés, hogy kinek a feladata kiépíteni az utat: Újpestnek, vagy Dunakeszinek? Valahol jogos a szomszéd város álláspontja, hiszen Dunakeszinek egy lakóját sem érinti az út megépítése, és az is érthető, hogy nem kívánják erővel kisajátítani, megszerezni a területeket a három cégtől. Bonyolítja a helyzetet sajnos, hogy Székesdűlő legtöbb utcája földút; ahhoz, hogy a csapadékvíz-csatorna a teljes területen kiépüljön, a Székesdűlő sorral kell, kellene elkezdeni a munkálatokat.
– Az újpesti önkormányzat együttműködésről biztosította a dunakeszi önkormányzatot.
– Ez így van. Önkormányzatunk vállalta, hogy saját költségén megépíti a csatornát és az utat. Nem kis összegről van szó, mivel az előzetes felmérések szerint ez több mint 200 millió Ft lenne. A két önkormányzat meg is állapodott abban, hogy az általunk megépített és térítésmentesen Dunakeszinek átadott utat a szomszéd fogja üzemeltetni, mivel az az ő közigazgatási területén lesz. Ennek megfelelően mi elkészíttettük a nyomvonaltervet, amely, mint utólag kiderült, érinti három, magántulajdonban lévő társaság területét. Annak ellenére, hogy levélben biztosítottuk a három céget arról, hogy a Gazdasági Bizottság döntése szerint Újpest önkormányzata meg is vásárolná az érintett területeket, megakadtak a tárgyalások. Az egyik cég, a Magyar Lakk Festékgyártó és Kereskedelmi Kft. rendkívül pozitívan állt az ügyhöz, jelképesen 1 Ft-ért adnák át a területet. A másik cég, a Swietelsky Magyarország Kft. sem zárkózott el, de az volt a cég képviselőjének kérése, hogy ők építhessék ki az utat. Természetesen ezt nem tudjuk garantálni a cégnek, hiszen komoly közbeszerzési pályázatot kell egy ilyen projekt esetén kiírni. Azt az ígéretet tették, hogy átgondolják, és rövid időn belül választ kapunk. Sajnos erre a mai napig nem került sor.
– Mi a helyzet a bevásárlóközponttal?
– Az Auchan Magyarország Kft. még mindig nem jelzett vissza, ami azért is érthetetlen, mert az a terület, amely a dunakeszi áruházat érinti, melyre – mondhatni – igényt tartunk, kifejezetten amorf terület, alig hasznosítható. Érthetetlen, hogy milyen okok miatt ragaszkodnak hozzá. Már, ha valóban erről van szó, de véleményem szerint a tárgyalásoknak ebben az esetben is folytatódniuk kell, mert csak így tudnánk olyan megoldást találni, amely mindannyiunk számára megfelelő volna. Azt gondolom, mindkét cégnek, mint ahogy a Magyar Lakk és Festékgyár tette, figyelembe kellene vennie a közösség, a lakók érdekeit is, de nemcsak üzleti szempontok szerint, hanem azért is, mert az ilyen gesztusok is javítják egy cég megítélését.
Mit mondanak a cégek?
A három érintett cég közül csak kettőt értünk el, az Auchan Magyarország Kft. e-mailben tájékoztatott bennünket arról, miszerint nem kívánnak nyilatkozni az ügyben. Ez már csak azért is több, mint meglepő, mert mostanában a cég egyéb problémákkal kapcsolatban is a sajtó kereszttüzébe került, elég csak a – közeli – dunakeszi láppal kapcsolatos helyzetre utalni. Úgy gondoltuk, hogy elsőként egy komolynak tűnő multinacionális cég érzi a legfontosabbnak jóhírének érdekében a környéki lakossággal való rugalmas együttműködésének a szándékát, a társadalmi felelősségvállalás igényét, hiszen ezekből az emberekből tartja fenn magát: nos tévedtünk. Miközben az egyik érintett, a Magyar Lakk Festékgyártó és Kereskedelmi Kft. jelképes gesztusként egy forintért felajánlotta az őket érintő – igaz, a legkisebb – területet a közérdek számára, addig az Auchan illetékesei két hetes megkeresésünk és tucatnyi telefonszám tologatása után egy mondatos üzenetben arra a következtetésre jutottak, hogy nem kívánnak nyilatkozni a témáról.
Szajki Ferenc, a Swietelsky Magyarország Kft. dunakeszi régiójának vezetője a cég együttműködéséről biztosított bennünket:
-Biztos vagyok benne, hogy meg fogunk tudni egyezni Újpest önkormányzatával az útépítéssel kapcsolatban, hiszen ez nemcsak a lakók és a városvezetés, hanem a mi érdekünk is egyben. A Swietelsky Kft. nem fog gátat szabni az építkezésnek, de természetesen több szempontot is mérlegelnünk kell. Cégünk bővülni szeretne, ennek megfelelően tervezzük, hogy egy nagyobb területen építkezni fogunk, azonban a fejlesztés tervei még kidolgozás előtt állnak. Jelenleg nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy milyen úthálózatra, milyen közművesítésre lesz szükségünk, ezt alaposan át kell gondolnunk és ki kell dolgoznunk. Többek közt ezt is egyeztetni szeretnénk az önkormányzattal. Amikor idén januárban megkeresett bennünket Újpest az útépítéssel kapcsolatban, a fenti okok miatt még nem voltunk felkészülve a válasszal, de az együttműködés a részünkről is természetes volt. Tisztában vagyunk vele, hogy ebben a helyzetben egymásra vagyunk utalva: Újpest nélkülünk nem tudja kiépíteni az utat, és természetesen mi sem kezdünk bele semmilyen projektbe az önkormányzat véleménye nélkül. Meg kell egyezniük a paramétereknek, az igényeknek. Felmerül azonban néhány kérdés: milyen lesz a tervezett út szélessége, teherbírása? Felmerül az is a mi részünkről, hogy a lakók mennyire fogják sajátjuknak érezni az utat, vagy probléma lesz esetleg abból, hogy a céges, nagyobb járművek is azon közlekednek? Egy ilyen beruházásnál számtalan feltételnek kell megfelelni: számít az ott lévő ingatlanok, így a mi telephelyünk megközelíthetősége, számít az út milyensége, a szűkebb és tágabb környezet. Természetesen szeretnénk a cégünk és Újpest közt kialakult jó kapcsolatot és együttműködést fenntartani, így igyekszünk majd mindent megtenni, hogy a mindenki számára ideális helyzet alakuljon ki.