Az elmúlt héten a Duna megkoszorúzásával kezdték meg az evezősök a tavaszi és nyári szezont. Az újpesti strandszezon nyitó az idén is elmaradt: a Tungi végleg bezárt. Nem volt mit kinyitni a napfürdőzők és vízimádók előtt. A dr. Derce Tamás polgármesterrel készült interjúnknak még egy apropója van: a Duna parti kerületek részvételével körvonalazódik egy bizottság, amely a remények szerint a folyam védelmét, fejlesztését tűzi zászlajára.
– Kié a Duna, a Duna part ?
– Mindannyiunké kellene, hogy legyen, ezért megdöbbentő számomra, hogy Angyalföldön, a Duna partján felépült lakópark magánterületnek jelezve tartja számon a házak előtt lévő partszakaszt. A víz mindenütt az élet jele. Erről, mi emberek lassan elfeledkezünk, a természet rendjét azonban az állatvilágban még megtaláljuk. A vízből ivó oroszlán közvetlen közelében az antilop is olthatja a szomját. Kutyatulajdonosok megerősíthetik tapasztalatomat: ha a kutyáimat etetem, a élelem hatására egymással is képesek morgolódni. Mindegyiknek a másik tálja kellene. A víznél nincs ilyen, akár egy tálból is isznak. A víz az más, maga az élet, amihez mindegyiknek joga van.
– A Duna part kirándulóhely is egyben, nemcsak lakóhelyünk egy darabja. Óvjuk-e eléggé?
– A folyam nemcsak a miénk, magyaroké, budapestieké, sőt újpestieké. A Duna tíz országon halad át mire a Németországi forrásától a Fekete tengerbe ömlik, a világ legnemzetközibb folyójának is nevezik. Több millió embernek jelent örömet és mi tagadás gondot is. A Duna vízszintjének utóbbi időszakban tapasztalható apadása, a vízi világ pusztulása például a környezetvédőket is örökösen feladat elé állítja. Olyan természeti kincs, amit óvnunk kell és mindent megtenni azért, hogy unokáink legalább a lábukat jóérzéssel mártsák majd bele a nyári melegben. Tapasztaljuk: elképesztő mennyiségű szemét úszik le a folyón, csak papucsban gázolhatunk be akár bokáig is a folyóba, mert eldobott és eltörött sörösüvegek tömkelege inkább jelent veszélyt egészségünkre, nem a víz mikrobiológiai összetevőitől kell tartanunk.
– Unokáink talán a lábujjukat mártják majd bele, miközben újpesti felmenőink a Duna parti Lídóra jártak strandolni szabadidejükben. Csónakházak, evezősök sora volt a jellemző. Idáig jutottunk két emberöltő alatt?
– A világ sokat változott, nem mindenben előnyére. Az újpesti Duna part sokak kirándulóhelye, strandja volt. Úgy gondolom, bár nőttek az igények, olcsó és élményt jelentő kirándulóhelyekre egyre nagyobb szükség van most is. Egy alapos takarítás mindenütt jól jönne és a környezetet felelőtlenül rombolók , akik olajos hordót, gépkocsialkatrészt egyéb anyagot szemetet dobnak a Dunába, kordában tartása. Szándékosan fogalmaztam így: a büntetés nem használ, sőt aktaszámra vannak olyan levelezéseink, amelyben tudatos környezetrombolásról értesítjük az elkövetőt és a hatóságot, minden eredmény nélkül.
– Jogos újra a kérdés: kié a Duna?
– 1991 késő telén, kora tavaszán, amikor a fővárosi és a kerületi önkormányzatok képviseletében a fővárosi törvényről egyeztettünk, abban állapodtunk meg: a Duna folyam és a hozzá tartozó szigetek, félszigetek a főváros tulajdonába kerülnek. Ez ésszerű döntés volt, ha belegondolunk, például az árvízi helyzet , a védekezés miatt is, célszerű volt egy kézben tartani a rendelkezési jogot.
– A közvonalazódó, a Duna védelmét szolgáló bizottság vélhetően nem is ezen kíván változtatni ugye?
– A Duna parti önkormányzatok összefogását valóban nem a rendelkezési jog megváltoztatása a célja. Hanem a már említett katasztrofális környezeti ártalmak kiszűrése. A Duna partot régóta fenyegeti budapesti szakaszán a kosz, a szemetes hordalék. Egy átfogó és mindenre kiterjedő szabályozást kellene alkotni arról, mit szabad és mit nem, mi a célunk a folyam partjával. A terveket át – és ki kell beszélni a lakossággal. Meggyőződésem, ha az angyalföldiekkel megvitatták volna évekkel ezelőtt, hogy a Népsziget hozzájuk tartozó szakaszát lebetonozzák-e, nem történhetett volna meg az a környezetrombolás, amelynek során nem fasor, hanem 2,5 méter sóderhegy nőtt ki lezárva a partot és megszűnt a horgászterület. Újpest népszigeti szakaszán ezt nem engedtük. Az első lépés a rendbe hozás, a második a tervezés, a szabályozás megalkotása kell, hogy legyen. A mi közvetlen környezetünkben találunk arra is jó példát, hogy a természetvédelem alá eső ártéri erdő szomszédságában ipari méretű szennyvíz-tiszító is együtt élhet. Ugyanakkor vannak Újpesten pusztuló öblök, elhaló és elporlandó-például hajógyári – üzemek, amelyek kis túlzással az ipari forradalom kezdetét keltik fel képzeletünkben. A Tungsram strand feletti öböl kishajó kikötője jó példa arra, hogy akik használják, rendszeresen óvják, takarítják a Duna partot. Ez is az egyezségünk alapja. Terveink szerint ezen a területen nyílna meg az önkormányzat horgászklubja. Tapasztalatok, vélemények egyaránt ösztönözhetik a felállítandó „Duna-bizottság” tevékenységét, hiszen a Duna folyam turisták ezreit is vonzza. Budapest világszép Duna panorámája egyelőre a Parlamentből, a Várból, a Duna-hidakból áll, de ami ezektől északra, vagy délre tárul a szemünk elé az még messze nem látványosság , hanem az elborzasztó valóság.