Az Országgyűlés 2010. december 13-14-i ülésén az alábbi témákban hozott határozatot
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:”Times New Roman”;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
Az Országgyűlés módosította a Ket.-et (közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény) a munkanapokban való határidő-számítást illetően. Ennek eredményeképpen az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, öt napról nyolc napra, nyolc napról tíz napra módosulnak. A változás érinti az integrált ügyfélszolgálati irodákat is. Az, hogy a közigazgatási hatósági eljárási határidőket ezentúl naptári napban állapítják meg, segíti az ügyfelek jogainak és érdekeinek védelmét, és az ügyintézés kiszámíthatóbbá és kényelmesebbé tételét.
A Parlament az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt is módosította. A 2010-es rendkívüli időjárási körülmények következtében a mezőgazdasági termelőket 100 milliárd forintos kár érte. Az, hogy a szerződéses kikötések az elháríthatatlan külső okokból származó teljes kockázatot a termelőre hárítják, sokszor együtt jár a termelő gazdasági ellehetetlenülésének mesterséges előidézésével is. Az ilyen helyzetek kezelése jogalkotói beavatkozást kívánt, hiszen a gazdasági ellehetetlenülés szélére került termelők szociális problémáinak kezelése állami feladat.
Az Országgyűlés a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamit halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről is döntött. A módosítások tovább csökkentik az ügyfelek adminisztrációs terheit, és lehetőségükhöz mérten tovább gyorsítják az eljárásokat. A módosítások során új alapelvként bekerült a törvénybe a költségtakarékosság és a hatékonyság növelése, módosult az ügyintézési határidő is. Emellett megváltoztak a jogutódláshoz kapcsolódó és a pénzügyi rendelkezések.
A Parlament legutóbbi ülésén az egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvényeket is módosította. A javaslat elfogadásának köszönhetően lehetővé vált, hogy az MFB Zrt. (Magyar Fejlesztési Bank Zrt.) befektetett pénzügyi eszköz, forgóeszközigény, fejlesztési vagy forgóeszköz hitel, illetve kölcsön kiváltásának, pénzügyi intézmény szolgáltatási tevékenységének és a tulajdonában álló, illetőleg a rábízott vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok finanszírozására is nyújthasson hitelt, illetve kölcsönt.
Az Országgyűlésben egyes büntető tárgyú törvényeket is módosítottak.
A törvényjavaslat megteremti a jogszabályi alapot arra, hogy bizonyos esetekben a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervek tagjaival szemben a feljelentést el lehessen utasítani, illetve a nyomozást meg lehessen szüntetni. Emellett a titkos adatszerzést a nemzetbiztonsági szakszolgálat mellett más szerv is jogosult lesz végrehajtani.
A kábítószer mennyiségéről szóló Btk-rendelet szintén módosult. A tapasztalatok alapján ugyanis új anyagok jelentek meg, ezért egyedileg szükséges megadni a csekély mennyiség felső határát.
Ugyancsak módosult a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény. E rendelkezés a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, valamint az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának emelése érdekében lépett hatályba 2004-ben. Az azóta szerzett tapasztalatok indokolták az akkor kialakított lehatárolás megváltoztatását. Az ajkai kistérségben a módosítás alapján Devecser központtal létrejönne egy új kistérség. Korábban járási székhely volt bírósággal, földhivatallal, de a központtal létrejövő új kistérség hatékonyabban tudná ellátni feladatait.
Elhangzott a szabad nyugdíjpénztár választás lebonyolításáról szóló törvényjavaslat kihirdetés előtti összefoglalója is. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok megkapják nyugdíjcélú megtakarításuk reálhozamát.. A törvényjavaslat megteremti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben az egyéni számlanyilvántartás jogszabályi hátterét is.
A törvényjavaslat létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, melynek fő feladata a magán-nyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatos pénzügyi kérdések szabályozása.
Az Országgyűlés módosította a Magyar Köztársaság 2011-es költségvetését megalapozó egyes törvényeket is, melyek összefüggnek az abban foglalt előirányzatok megalapozásával, vagy az államháztartás működésével. A javaslatcsomag lényeges eleme az önkormányzati törvényt módosítja, több ponton is illeszkedve az ezen a területen meghozott változtatásokhoz: egyebek között a kerületek és a főváros forrásmegosztásának, vagy a körjegyzőségek működésének területén. Emellett a jövő év végéig lehetőség lesz az offshore-vagyonok hazahozatalára.
A Parlamentben a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás fokozottabb védelméről született döntés. A nemzeti adatvagyon részét képező nyilvántartások állami fennhatóság alá helyezésével ismét a közérdek érvényesülhet az informatikai vagyonkezelésben is. Az állampolgárok, vállalkozások adatainak nyilvántartása, feldolgozása biztonságosabbá és olcsóbbá válik. A törvény rögzíti hogy adatfeldolgozó csak állami szerv, vagy állami tulajdonú gazdasági társaság lehet a kiemelt védelmet élvező nyilvántartások esetében.
A módosítás értelmében bevezetésre került a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény kategóriája.