Nemcsak a gyerekek, a szülők is rajongva szeretik a bábszínházat – még akkor is, ha nem vallják be maguknak… A Városnapokon a Figurina Animációs Kisszínpad fogja elvarázsolni a kicsiket és a nagyokat egy kedves bábműsorral. A színházról Siklósi Gáborral, a Figurina vezetőjével beszélgettünk.
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:”Times New Roman”;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:”Times New Roman”;
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}
– 1983-ban alakult meg a Figurina. Hiánypótló szerepet töltött be?
– Akkoriban kétszer annyi előadásunk volt, mint manapság, ez is mutatja, hogy valódi igény volt erre a műfajra. Mi voltunk az első önálló magánbábszínház, addig csak két bábszínház működött az országban. Csupán néhány főből állt a társulatunk, mindent önerőből kellett, hogy megteremtsünk. Ez tulajdonképpen egy „családi vállalkozás” volt, hiszen feleségemmel, Fers Klárával együtt alapítottuk meg, épp ezért az együttműködéssel, a motivációval sosem volt problémánk. Két lányunk is csatlakozott később hozzánk, végül a kisebbik más pályát választott. Eszter a csapatban maradt, és időközben párja, Fenyvesi Attila is csatlakozott hozzánk. Az utóbbi években már külsős tagokat is felkértünk egy-egy előadásra.
– A magánút nagyobb szabadságot is adott a társulatnak?
– Tény, hogy nagyon jó időben indultunk el. Szinte nem is volt konkurenciánk, akkoriban már lehetett haknizni is, és megnyíltak a magángazdasági lehetőségek. A játékokban, az előadásban is nagyobb szabadságunk volt, hiszen mi találhattuk ki a történetet, mi tervezhettük meg a bábokat, mi szereztük a zenét, így az egész produkciót a sajátunknak éreztük. Olyanná formáltunk minden előadást, amilyenné szerettük volna. Mostanában gyakran nyúlunk mások történeteihez is, és más művészeket is bevonunk a produkcióba: zenészeket, bábkészítőket. Néha a szövegírásban is segítségre van szükség, hiszen a bábművészet igényeit és szabályait szigorúan be kell tartani.
– Kiből lesz bábművész? Van egyáltalán ilyen képzés Magyarországon?
– Hivatalos bábos képzés sajnos nem létezik. Bábszínész képzést ugyan indított a Színművészeti Egyetem, de bábos, azaz a bábszínház minden részterületét, az írást, a tervezést, a rendezést, a zene alkalmazását, báb-és díszletkészítést érintő bábkészítő mesterséget – kis túlzással – csak szájhagyomány, és sok-sok gyakorlás során lehet megtanulni, mint ahogy Kemény Henrik szerezte meg a tudását és tapasztalatait, méghozzá az édesapjától. Én magam kerámiakészítést tanultam, innen vándoroltam át a bábozás területére. Legközelebb talán Prágában adódik lehetőség tervezői, rendezői képzés elvégzésére.
– Manapság a felnőttek körében is egyre népszerűbb a báb műfaja. Nosztalgiáznánk?
– Mindenki szereti a mesét. Gyakran észrevettük már, hogy az előadásainkon a szülők ugyanúgy felnevetnek egy-egy poénon, mint a gyerekek, épp ezért valahol középen igyekszünk tartani a történetet, hogy a gyerekek is értsék, és a felnőttek is szórakozzanak rajta. A szülők maguk is elcsodálkoznak, hogy milyen jókat tudnak nevetni a gyerekeknek szóló történeteken. Minden korosztály újra és újra felfedezi a bábszínházat és bennünket.
– Nemcsak itthon, külföldön is szép sikereket ért már el az együttes.
– Rendszeresen részt veszünk nemzetközi szakmai fórumon, fesztiválon, és szerencsére nagy sikerrel. Sőt, elárulom, meghívást kaptunk Brazíliába is, pont augusztus végére. Ha ez a meghívás hivatalossá válik, picit változtatnunk kell a terveinken, így a városnapi előadáson is, ebben az esetben Békés Pál egyik írásából készült produkciót, „A Hókirálynő bálja, avagy a rozsda egye meg” című ironikus lovagmesét adjuk elő, amely tele van játékkal, poénnal, zenével. Ha mégis marad a társulat, a „Gigantocircus” című előadásunkkal lépünk fel. Ez a történet egy pórul járt cirkuszigazgatóról szól, természetesen sok-sok tanulsággal. Mindkét előadást örömmel ajánljuk a kedves közönségnek.
– Vándorszínház maradt a Figurina, vagy van állandó helyszíne?
– Szerencsére hosszú idő után lett végre egy saját játszóhelyünk, méghozzá Budapesten, a Moszkva tér közelében. Vasárnaponként mutatjuk be legkedveltebb előadásainkat a Varage Műhelyben, melyre az újpesti gyerekeket, és persze a szülőket is sok szeretettel várjuk!
(Figurina Animációs Kisszínpad: Augusztus 29, szombat, 11:10)
.jpg)