Ha hihetünk az időjárás- előrejelzésének, zord idő köszönt ránk, vége a hosszú, csendes, napsugaras ősznek. A csapadékosra forduló időjárás idejére kikapcsolódásra és a jövő heti ünnepekre, csendes meditálásra, felkészülésre egyaránt invitáljuk Önöket.
Nóta és szüret
Pénteken, október 26-án A hétvégén a15 órakor a nótakedvelő hallgatóságot várja az Ady Endre Művelődési Központ. A Sej, haj, Rozika… című nótaműsor garantáltan teltházas előadás lesz, amelynek létrejöttét többek között Újpest Önkormányzata támogatja.
Hagyományőrző és egyben vidámságra, jókedvre derítő esemény az Újpesti Szent István téri Piac-és Vásárcsarnok szüreti mulatsága, amely szombaton 10 órakor veszi kezdetét. A Piacfelügyelőség már jó ideje készül a mulatságra, gyűlik a kereskedők szőlője, előkerülnek a féltve őrzött kézi présgépek, készül a must. Hogy a munka jobban menjen, az Újpesti Magyardal és Zenebarát Társaskör remek hangulatot teremtő nótakara is besegít, együtt lehet dalolni velük, miközben ízlelhetjük a mustot.
Hétvégi Randevú
Zenés rendezvény vasárnap is lesz, több éves hagyománya van ugyanis a Hétvégi Randevú elnevezésű programnak, amelyre asztaltársaságokat és új vendégeket egyaránt várnak. A Szilver zenekar az eltelt évtizedek slágereit idézi fel minden vasárnap, vagyis október 28-án is, 17 órai kezdettel az Ady Endre Művelődési Házban.
Babaszínház
A kisgyermekes családok figyelmét egy szombat délelőtti, 10 órás eseményre hívjuk fel. A Babaszínház a csöppeknek szól, ezúttal a Kezeslábas című programmal, és a Közösségi Házban.
Őszi szünet idejére
Ezen a hétvégén a közelgő őszi szünet köti le a kisgyermekes családok figyelmét. Érdemes átbeszélni a hét elejét, Újpesten ugyanis az Ifjúsági Ház és a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ egyaránt kínál a diákok életkorának megfelelő programot. dy
Elhunyt szeretteinkre emlékezünk
Bár csak a jövő héten csütörtökön lesz Mindenszentek, majd egy napra rá halottak napja, a figyelem már ezen a hétvégén is elhunyt szeretteinkre terelődik. Hosszabb ideig tartanak nyitva a temetők, emlékezők keresik fel a sírokat és a sírkerteket. Nagyon sok családban ez az időszak az élők találkozásának, sőt olykor ismételt egymásra találásának ideje is. Feldíszített, virággal beborított sírok várják a mécsesek fellobbanását. A csendes emlékezés napjai köszöntenek ránk. Emlékezzünk!
Mindenszentek napja előtt
November elseje, mindenszentek napja, amely (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) kelta eredetű keresztény ünnep , amelyet a katolikus egyházban november 1-jén, más egyházakban más napokon tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére.
Megelőzi a halottak napját. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. A mindenszentekhez és a halottak napjához kötődő szokásokat nem csak a hithű keresztények gyakorolják.
Vándorlás a holtak birodalmába
A mindenszentek a kelta kultúra őszre (november 1-jére) eső újév Samhain ünnepéből ered. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjelen vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat
A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. Gergely pápa a 8. században a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-ére helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow’s Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints’ Day (All Hallow’s Day, „Szentek napja”). Később ez a kettő sok helyen összemosódott.
A keresztény Keleten már 380-tól megtartották az összes vértanú ünnepeként. A nnyugati keresztény keresztény egyházban 609-től ünneplik, attól az évtől,amikor IV. Bonifác pápa Rómában átvette és május 13-án Mária és az összes vértanú tiszteletére felszentelte az eredetileg a pogány istenek tiszteletére épült Pantheont.
Egyetemes ünnep
A 8. században uralkodó III. Gergely pápa tette a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává. A rákövetkező században IV. Gergely pápa a mindenszentek ünnepét november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette.
A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére. Mivel azt nem engedték, hogy a templomot a császárnénak szenteljék, Leó úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják.
(A Wikipédia nyomán)