Január 6-án van Vízkereszt napja. A nyugati kereszténység ezen a napon ünnepli a napkeleti bölcsek látogatását a gyermek Jézusnál.
Az egyik legrégebbi egyházi ünnep a Vízkereszt, már a 4. században is tartották a kora keresztény egyházak. A keleti keresztények Jézus a Jordán folyóban való keresztelkedését ünneplik, melyet a történet szerint Keresztelő Szent János végzett. A hagyományok szerint ezen a napon érnek véget a téli tizenkét napos ünnepek, ekkor kell lebontanunk a karácsonyfát és ekkor kezdődik a farsang.
A magyar vízkereszt szó a vízzel való keresztelésre utal. A víz és a tömjén megszentelésének hagyományából alakult ki a házszentelés hagyománya is, amelyet január 6-ig szoktak végezni a papok. Régen a házakat vízzel és sóval szentelték, a pap pedig krétával írta fel az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűit (G, M, B).
A házszentelésnek és az ajtófélfára való rajzolásnak eredetileg mágikus erőt tulajdonítottak, ugyanis a rajz megvédi a házat a rossztól, valamint képviseli az áldást és az imádságot, amely erőt fog adni a családnak.
Január 6-tól veszi kezdetét a farsang és egészen a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart. A farsang a karneválok időszaka, a közelgő tavasz örömünnepe.
A Vízkereszt jelképei
A vízkereszt hagyományos liturgikus szimbóluma a három korona, amely a napkeleti bölcseket szimbolizálja, illetve az ötágú csillag, amely azt a csillagot jelképezi, amely elvezette őket a Kisjézushoz. A vízkereszt modern szimbóluma a gömb vagy a világ stilizált ábrázolása.
A Vízkereszt színei jellemzően a karácsony színei, vagyis a fehér és az arany, amelyek az ünnepet, az újdonságot és a reményt jelképezik. A hagyományok szerint a Vízkereszt utáni napon újra beköszönnek a hétköznapok.
(forrás: www.bien.hu)