Ünnepélyes keretek között, Wintermantel Zsolt és a sajtó képviselőinek jelenlétében írt alá együttműködési megállapodást Őze Istvánnal, az UTE klubigazgatójával Kozák Danuta, a londoni olimpia kétszeres aranyérmese, a 2008-as pekingi olimpia ezüstérmese, többszörös ifjúsági, valamint felnőtt világ- és Európa-bajnok kajakozó.
Korábbi egyesületénél, a Bp. Honvédnál nem hosszabbították meg a tavalyi év végével lejárt szerződését. Az UTE vezetése a hír hallatán kezdett tárgyalásokat a bajnokkal, a szerződés aláírásával most pont került a megbeszélések végére. – Örömmel jöttem az újpesti klubhoz – mondta az olimpiai bajnok. – Tudom, jól döntöttem. Mostantól nyugodtan készülhetek a versenyekre, hiszen biztos hátteret és nyugodt körülményeket biztosít számomra az egyesület. Nem jöttem ismeretlen helyre, hiszen többször jártam már a szakosztálynál, és tudom, hogy az UTE egy patinás egyesület, amely sokat tesz a sportolóiért. Ráadásul, Berki Krisztián és Gyurta Dani is itt sportol. Örülök, hogy én is a lila-fehérek nagy és eredményes családjához tartozom.
– Tehát, elmondhatjuk, a 2013-as év fontos változásokat hozott az életedben?
– Lehet így is fogalmazni. Január 9-én államvizsgáztam a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán, a gyógy- és aromanövények tanszékén. Aztán, 11-én, éppen a huszonhatodik születésnapomon írtam alá szerződésemet egy menedzserirodával. Nagy megnyugvás, hogy már kizárólag az edzésekre koncentrálhatok, hiszen nem kell megosztanom a figyelmem a sport, az egyetemi tanulmányok, valamint a karrierem egyengetése között.
– Ha már ma sportnál tartunk, gondolom, már elkezdted az edzéseket. Vége az ünneplésnek és az ünnepeknek.
– Keményen edzek. Sokat vagyok a konditeremben, futok eleget, és vannak úszóedzéseim is. Mivel egyesületet váltottam, most furcsa érzés, hogy egyedül dolgozom. Illetve a párom irányítása mellett végzem az edzéseket. De azért nem rossz, hogy nem kell senkihez sem alkalmazkodnom, az időmet úgy osztom be, ahogy az a legideálisabb a számomra.
– Van egy mondás, miszerint a házasság titka a kevés együttlét. Nos, ti kivételt képeztek ezalól.
– Mondhatom, hogy mi a nap huszonnégy órájában együtt vagyunk, mégsem beszélünk többet vagy kevesebbet a kajakozásról, mint az elmúlt időben.
– Gondolom, tudod, hogy a versenyeken már mindenki az olimpiai bajnokot, téged akar legyőzni. Terhet jelent, vagy inkább serkentőleg hat a tudat?
– Eddig sem törődtem azzal, hogy ki ül a másik hajóban. Az természetes, hogy mindenki győzni szeretne, hiszen ezért indulunk a versenyeken. A rajtoknál teljesen nyugodt vagyok, hiszen tudom, hogy az előírt munkát lelkiismeretesen elvégeztem. Ha pedig nem sikerül nyernem, akkor sincs miért aggódnom.
– A megállapodásod értelmében Rióig biztosan UTE-s maradsz. Remélhetőleg nekünk is sok örömöt szerzel, akár az olimpiai győzelmeddel is. De melyik számra készülsz igazán?
– Az egyéni győzelemnél nincs szebb. Persze az is fantasztikus érzés volt, amikor Londonban, az olimpián az eredményhirdetéskor úgy konferálták be: első és aranyérmes Magyarország!
– Ha már feldobtad a labdát: tudod már, mi lesz az olimpiai bajnok négyes további sorsa? Úgy hallottam, hogy a szövetségi kapitány, Storcz Botond nagyon szeretné, hogy együtt maradjon a gárda, mi több, együtt utazzatok március elején a többhetes sevillai edzőtáborozásra.
– Maradjunk annyiban, hogy március még messze van. Egyeztetni kell a jövőről.
– Csinos hölgy vagy, rendezett párkapcsolatban élsz. Mi lesz, ha jön a gyerek? Szülés után van visszaút a világ tetejére?
– Természetesen van. Gondoljunk csak Janics Natasára, Birgit Fischerre vagy éppen Josefa Idemre. Egyiküknek sem ártott a szülés.
Gergely Gábor