Újpesti séta című rovatunkban arra vállalkozunk, hogy hétköznapi sétáinkat különlegessé tesszük. A megszokott útvonalakról letérve, jobban megismerjük, és jobban bemutatjuk Újpestet olvasóinknak.
Október elejéig volt látható a Közlekedési Múzeum és a Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény közös kiállítása a Városháza pincéjében, amely Újpest másfélszázados „villamosos” múltját mutatta be. A tárlat kapcsán egy villamosbarát honlapját segítségül hívva arra vállalkoztunk, hogy következő két-három sétánk során a lehető legtöbb olyan újpesti utcát-teret felkeressük, ahol egykor járt villamos.
Kiindulópontunk, a Váci út és az Árpád út találkozása már a lóvasút szempontjából is fontos helyszín. Az újpesti lóvasutat 1897-ben villamosították, kiindulópontunk érdekessége viszont, hogy csak 1976-ban kapott jelzőlámpát,
addig jelzőőr irányította a forgalmat.
Sokáig az Árpád út meghatározó része az 55-ös és a 10-es villamos, utóbbi egészen 1985-ig. A páratlan oldal a metró kiépítésével átalakult, a páros pedig nagyjából ma is orzi a „villamosos idok” utcaképét, hangulatát. Az útvonal fontos csomópontja az Árpád és az István utak kereszteződése, ami szintén jelentős átalakuláson ment keresztül. Akkoriban ugyanis a Duna felől érkező vágányok az István útra kanyarodtak, a mai 12-es és 14-es villamosok külső végállomásai felől, azaz északi irányból érkezők pedig az Árpád útra, Rákospalota irányába.
1938-ban a kereszteződést átépítik és egészen a nyolcvanas évek közepéig
így is marad. Az 55-ös egyenesen halad tovább Rákospalota irányába.
Noha városközponti rész, ekkoriban még szűk utcák kereszteőodéséről van
szó, az István utat később szélesítik. A keresztezodésből az „állami”, és a
vele szemben lévő lakóház marad a városkép állandó eleme, igaz, utóbbi
földszintjét árkádossá alakítják.
Az Árpád úton továbbhaladva a Kassai utcánál a villamossínek az út két
szélére húzódnak. A Rózsa utca kereszteződésén túlhaladva hamarosan
elérjük a Víztornyot. Ennek a megállónak külön története van. A kezdetekben
ugyanis innen egy egyvágányú vasúti híd vezetett át Rákospalotára.
A második világháború után innen indult újra elsőként a villamosforgalom.
1971-ben elbontják az egyvágányos kishidat, a 10, 10A és 55-ös villamosok
végállomása ideiglenesen előbb a Víztoronyhoz, majd pár száz méterrel elorébb,
a vasúthoz kerül. 1974-ben átadják a ma is használatos felüljárót, amin
az elobb említett járatok is közlekednek, megszüntetésükig. A vágányok, mint
tárgyi emlékek, egészen 2001-ig megmaradnak…
(Folytatjuk.)
MOA