Nem csak az életmentő műtétekhez, hanem a biztonságos betegellátáshoz is szükség van arra, hogy elegendő mennyiségű vérkészlet álljon rendelkezésre.
Karl Landsteiner osztrák orvos ismerte fel 1900-ban, hogy attól függően tapadnak egymáshoz a vérsejtek, hogy milyen csoportba tartoznak. Munkájának és a további kutatásoknak köszönhetően különítették el egymástól az A, B, 0 és AB vércsoportokat. Egy amerikai tudós, Philip Levine a huszadik század közepén az Rh faktor felfedezésével pontosította az elméletet.
A mikroszkóppal végzett megfigyeléseknek köszönhetően tudjuk, hogy a vércsoportok a szövet felszínén található molekulák eltérése miatt különböznek egymástól. Az A és B vércsoporthoz tartozó sejteken két rétegben találhatók az antigének, míg a 0 típus csak H antigént tartalmaz, ezért alkalmazható általános donorként.
A vércsoportok meghatározása nem csak a vérátömlesztés miatt fontos, hanem azért is, mert típusonként eltérő az egyes betegségek kockázata. Azt még csak találgatják a tudósok, miért alakult ki ez a szelekció az evolúció során. Ennek a kérdésnek a megválaszolása a jövő tudományára vár.
Véradás a Káposztásmegyeri Napon is
Április 29-én véradásra várják az önkénteseket a Káposztásmegyeri Napon. Reggel tíztől délután három óráig jelentkezhetnek a legalább ötven kilogramm testsúlyú, tizennyolc évnél idősebb személyek. A regisztrációhoz személyi igazolványra, lakcímkártyára és TAJ-kártyára van szükség. A szervezők felhívják a figyelmet, hogy a véradás előtt étkezzenek és fogyasszanak sok folyadékot a jelentkezők. Ha valaki gyógyszert szed, az önmagában nem kizáró ok, a helyszínen lévő orvos dönt a jelentkezők alkalmasságáról.
Áprilisban hétszáz véradóhelyen és az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben szerveznek véradást. A helyszínek és az időpontok a veradas.hu és az ovsz.hu oldalon, valamint a Véradás-Vöröskereszt ingyenesen letölthető mobilalkalmazás segítségével érhetők el. Országosan naponta 1800 véradóra van szükség a biztonságos betegellátáshoz.
Szállít és véd
A vér biológiai értelemben folyékony halmazállapotú kötőszövet, amely jórészt vízből áll, de sokféle ásványi és szerves anyagot is tartalmaz, például glükózt, tejsavat, aminosavakat és fehérjéket. Ennek a bonyolult összetételű oldatnak a legfontosabb feladata, hogy kedvező belső környezetet teremtsen a sejtek számára, segítsen a szervezet egyensúlyának megőrzésében, emellett az élethez nélkülözhetetlen anyagokat szállít és részt vesz a kórokozók elleni védekezésben is.
Vér mesterségesen
A Bristoli Egyetem és az NHS Blood and Transplant kutatói kifejlesztettek egy olyan eljárást, amely alkalmas vörösvérsejtek tömeges mesterséges előállítására – adta hírül nemrég az IFL Science. A technológia egyelőre jóval költségesebb, mint a hagyományos vérátömlesztés, ezért csak az igen ritka vércsoporthoz tartozó betegek esetében fogják majd használni.