Karácsony Gergely főpolgármester délután a költségvetés kedden benyújtott tervezetéről azt mondta a sajtótájékoztatóján, hogy abban két olyan változtatás is van, amely
„drámai mértékben lehetetleníti el pénzügyileg az önkormányzatokat”.
Az egyik ilyen tétel, a gépjárműadó, amin a járványhelyzet előtt 60-40 százalékban osztozott az állam és az önkormányzatok, de a kormány a válságkezelésre hivatkozva a településekre eső részt is elvette az önkormányzatoktól, ami nagyjából 34 milliárd forintot jelentett. A 2021-es költségvetés tervezetéből most kiderült, hogy
erre a fontos bevételi forrásra jövőre sem számíthatnak az önkormányzatok, mert a kormány a teljes összeget (87 milliárd) a 3000 milliárd forintos Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapba forgatja.
A 444 emlékeztet, hogy az MTA Regionális Kutatások Intézete korábban közölt egy tanulmányt arról, hogy milyen hatással lesz a bevételek megvonása a települések költségvetésére, amiből az derült ki, hogy
ez a bevétel 37 település esetében elérte a 100 millió forintot.
Az önkormányzati bevételek közül a gépjárműadó aránya a kistelepüléseken a legnagyobb, 5 százalék feletti arányt csak községek esetében találhatunk. Külön kiemelték a Pest megyei Csomádot, amelynek a bevételi szerkezetében a gépjárműadó eddig több mint 50 százalékot tett ki.
Az önkormányzatok egy részét érintő másik nagy tétel, hogy a kormány jelentősen megemelné az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás mértékét a tehetősebb önkormányzatoknál:
míg az idei költségvetésben erre a sorra 43 milliárd forintot terveztek, jövőre ezt 160 milliárdra emelnék.
(Ezt az adót azok az önkormányzatok fizetik 2017 óta, amelyeknél viszonylag magas az egy lakosra jutó iparűzési adó. A hozzájárulást az alacsonyabb jövedelmi helyzetű önkormányzatok finanszírozására fordítják. Ez az elvonás ugyanazon megkérdőjelezhető logika mentén működik, mint a különleges gazdasági övezetek kapcsán az iparűzési adó megyei szintű újraosztása.)
Karácsony Gergely elmondta, hogy ez az adó a fővárosi önkormányzat esetében is drámai mértékben növekszik:
az idei évre vonatkozó 10 milliárd helyett számításaik szerint nagyjából ennek a közel négyszeresét kell majd a fővárosnak adó formájában befizetni a központi költségvetésbe.
Hozzátette: mindezt olyan helyzetben határozta el a kormány, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak drámai mértékben csökkennek a jegybevételei a tömegközlekedésben, és egyelőre nem is tudják felmérni, mennyivel fog csökkenni a vállalkozásoktól befolyó iparűzési adó.
A főpolgármester szerint ez
egy szándékos politikai lépés, amely az önkormányzatokat hozza nehéz helyzetbe, és nem magyarázható az ország költségvetési helyzetével.
Beszélt arról is, hogy a belügyminiszter június 10-ére hívta meg tárgyalni az önkormányzati szövetségeket, ahol az egyik napirendi pont a költségvetés megtárgyalása. Karácsony azt szeretné, ha a szövetségek előtte egyeztetnék az álláspontjukat.
„Azt gondolom, hogy ez egy hadüzenet az önkormányzati rendszer számára, és mi nem akarunk háborút. Ezért megpróbálunk olyan szövetséget kötni, ami arra kényszeríti a kormányt, hogy visszavonja ezt a hadüzenetet”
– tette hozzá.
A parlament előtt van az a törvényjavaslat is, ami országossá tenné a gödi modellt, vagyis a kormány különleges gazdasági övezetté nyilváníthatná azokat a területeket, ahol legalább ötmilliárd forintos, kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű beruházás zajlik.
Vagyis a területeket az onnan beszedett adókkal együtt átadnák a fideszes vezetésű megyei önkormányzatoknak, amik saját hatáskörben oszthatnák el a bevételeket a települések között (ez alól egyelőre kivételt képeznek a megyei jogú városok és a főváros).
Ugyanez a javaslat tartalmazza azt a novemberben már beígért módosítást is, ami előírja, hogy a települések által beszedett iparűzési adót elsőként tömegközlekedésre, a fennmaradó összeget pedig a szociális ellátások finanszírozására kell fordítani.