Július 17-én világszerte a nevetős fejek, a sírós arcok és a kis sárga szívek ünnepelnek – és velük együtt mi is. Ma van az emojik világnapja!
Ezek a kis piktogramok mára meghódították a kommunikációs csatornákat, mert velük „együttműködve” sokkalta árnyaltabban fejezhetjük ki magunkat írásban a digitális világban. Bár ez a trend szinte már az egész világot behálózta vannak, akik még most is a leírt szó erejében bíznak a rajzos jelek helyett.
Az Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium felkészítő tanára, Örményiné Farkas Andrea a következőket árulta el ezzel kapcsolatban. „Én az emelt szintű magyar tanításában veszek részt az iskolában, ez egyben azt is jelenti, hogy a velem kapcsolatba kerülő diákok java leginkább szavakkal szereti megértetni magát. Bár természetesen ők is használnak bizonyos jeleket az e-mailjeikben, chatszobákban, de ezeket csupán a nyomatékosítás és egyértelműsítés eszközeként.” – árulta el Andrea és hozzátette, hogy a civil életben ő maga is gyakorta veszi hasznát az érzelemjelzőknek írásban, a születésnapokra például egy igen jól bejáratott emoji sorozattal rendelkezik. „Ezt szoktam elküldeni az aktuális ünnepeltnek, mert ezek nem rejtenek félreérthető jelentést, csupán a jókívánságom megerősítését takarják.”
Minden egy japán időjárás-jelentéssel kezdődött
Az emojik története nem a modern mobilos csevegéssel indult. Az első emojikat a ’80-as évek végén Japánban használták – méghozzá az időjárás ábrázolására. Nem a jól ismert szöveges hangulatjelek, mint a 🙂 ihlették, hanem a japán mangák, kínai írásjelek és közlekedési táblák vizuális logikája. Ezekből fejlődtek ki azok a kis képek, amelyek ma már a digitális kommunikáció alapköveivé váltak.
Miért is használunk emojikat?
A digitális kommunikáció egyik legnagyobb kihívása, hogy nincs benne hangsúly, mimika vagy testbeszéd. Írásban sokszor félreérthetjük egymást – egy „jó” lehet dühös, semleges vagy lelkes, attól függően, hogyan mondják. Erre kínálnak megoldást az emojik: egy nevető arc vagy egy szomorú szem azonnal egyértelművé teszi, mire gondolunk.
Az alfa generáció azonban teljesen máshogyan használja az emojikat – gyakorlatilag kódolt nyelvként –, és ezért már nem feltétlenül igaz, hogy ezek segítik a digitális kommunikációt. Például az alfáknál a sírós fej () gyakran a sírva röhögést jelenti, míg az idősebbeknél inkább a zokogva sírás érzését közvetíti. Ez pedig már korántsem mindegy.
Ezek a kis ikonok tehát sokkal többek egyszerű díszítőelemeknél – érzelmeket közvetítenek, hangulatot adnak, sőt, egyre inkább információhordozók is.
Az év szava:
Még 2015-ben az Oxford Dictionary az „év szavának” nem egy szót, hanem egy emojit választott: az örömkönnyes arcot . Nem véletlenül – az Apple statisztikái szerint is ez a leggyakrabban használt emoji az Egyesült Államokban. A második a piros szív ❤️, a harmadik pedig a hangosan síró arc .
Új hullám: jönnek az új karakterek
Az Emojipedia már előrevetítette a következő frissítést: az Emoji 15.0 verzióban olyan új ikonokra számíthatunk, mint a jávorszarvas , a medúza vagy a kézfogás különböző bőrszínek kombinációival. 2021-ben 112 új karakterrel bővült a paletta, 2020-ban 217-tel. Mára már több mint 3500 különböző emoji közül választhatunk – és ez a szám csak nő.
Vannak kritikusai is
Egyesek szerint azonban nem mindenki rajong a kis ikonokért. Egyes nyelvészek szerint az emojik megtörik a szöveget, és hosszú távon gyengíthetik az írott nyelv kultúráját. Mégis: naponta milliók használják őket, sőt, sok alkalmazás már kizárólag piktogramokat használ – egyszerűségük és egyértelműségük miatt.
Egy emoji nemcsak dísz – hanem érzés, szándék és üzenet. Ma tehát küldj egy széles mosolyt, egy napocskát vagy akár egy sírva nevető fejet, hiszen ma ünnepeljük az érzelmek nyelvét. Boldog emoji világnapot mindenkinek!