A nemzetközi roma holokauszt emléknapján, augusztus 2-án Dráfi József, a Dráfi piacos dinasztia fiatal tagja előtt tisztelgünk, akit 1944-ben hurcoltak el tévedésből, és végül sohasem térhetett már haza szeretteihez.
Újpest egyik legrégebbi piacos dinasztiája és egy fiatal élet tragédiája
Az újpesti piac világát több mint egy évszázada meghatározza a Dráfi család, akik a cigányság kárpáti csoportjából származva az elsők között telepedtek le a városban. Rokonaik közül sokan Érsekújváron maradtak, ahol szegkovácsként és zenészként dolgoztak, míg mások Surányból, Farkasdról és Nyitráról érkeztek. A mai napig élő hagyomány, hogy az Érsekújvárban és Újpesten élő Dráfi, Patkó, Balogh, Lakatos és Horváth családok ápolják rokoni kapcsolataikat.
A család egyik kiemelkedő alakja Dráfi József volt, aki 1928. május 6-án született Újpesten, római katolikus hitben nevelkedve. Édesapja, Dráfi Gergely szegkovács, édesanyja, Ilona zöldség- és gyümölcsárus volt. József az Attila utcai elemi iskolában tanult, szorgalma és szerénysége miatt tanítói és társai is nagyra tartották. Már gyermekként megmutatkozott ereje és tehetsége a fizikai munkához, különösen a kovácsoláshoz, emellett hegedülni is tanult. Élete előtt két út állt: a mesterség folytatása vagy a zenei pálya.
1944 őszén azonban tragikus fordulatot vett az élete. Szüleivel hagyományos rokonlátogatásra indultak Érsekújvárra, ám a visszaúton, a Nyugati pályaudvaron Józsefet a biztonsági rendőrség letartóztatta „cigány származásúként”. A család 45 éven át semmit sem tudott róla. Mostanra, a Nemzetközi Vöröskereszt keresőszolgálatának segítségével kiderült: egy azonos nevű szökött fegyenc helyett hurcolták el, majd a dachaui, később a ravensbrücki koncentrációs tábor foglya lett. A 12587-es számot kapta, és 1945. április 20-án – tíz nappal a tábor felszabadítása előtt – a mindössze tizenhét éves, munkaképtelenné vált fiút az SS-őrök agyonverték. Tábori kartonján mindössze ennyi állt: „szegkovács”.
A roma holokauszt – a történelem egyik elhallgatott fejezete
A második világháború idején a nácik és szövetségeseik több százezer európai roma és szinti embert gyilkoltak meg, gyakran pusztán származásuk miatt. A történészek becslése szerint 220–500 ezer roma vesztette életét a holokauszt idején – egyes kutatások szerint akár 1 millióan is lehettek az áldozatok. A cigányellenes politikát faji alapú rendeletek táplálták, amelyek szerint a romák „antiszociálisnak” és „fajilag idegennek” számítottak. Különösen emlékezetes 1944. augusztus 2-a éjszakája, amikor Auschwitz-Birkenau „cigány családi táborában” több mint 3000 roma férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg egyszerre – ezért vált ez a nap a nemzetközi roma holokauszt emléknapjává.
Az ő történetük, köztük Dráfi József tragédiája, arra emlékeztet minket, hogy a múlt sebei csak akkor gyógyulhatnak, ha emlékezünk és tanulunk belőlük.
Megemlékezés Dráfi József botlatókövénél
A nemzetközi roma holokauszt emléknapja alkalmából nagy tisztelettel és szeretettel várjuk a megemlékezőket Dráfi József botlatókövénél. Időpont: 2025. augusztus 2., szombat 18:00
Helyszín: Rácz Gyöngyi Közösségi Központ, 1043 Budapest, Tél utca 52.