Egy közösség akkor marad élő, ha képes egyszerre megőrizni a hagyományait és reagálni a jelen kérdéseire. A Közművelődési Kör elmúlt egy éve ezt az egyensúlyt kereste változatos programokkal, tartalmas találkozásokkal és olyan beszélgetésekkel, amelyek lassításra és gondolkodásra sarkalltak.
Ha egy mondatban kellene az elmúlt évet jellemeznie, mit emelne ki a leginkább?
A valódi változatosság határozta meg a Közművelődési Kör idei programjait. Művészet, tudomány, irodalom, sport is szerepelt a sokszínű felhozatalban. Könnyedebb és nagyobb súlyú estéket is szerveztünk 2025-ben, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő ízlésű tagjaink is megtalálják a maguknak megfelelő szórakozást.
Ha ki kellene emelnie az elmúlt évből néhány programot, voltak-e olyan alkalmak, amelyek különösen nagy figyelmet vagy felkészülést igényeltek az ön részéről?
Nem lenne korrekt egyetlen rendezvényt sem kiragadni, hiszen az egész évre a tudatos változatosság volt a jellemző. Voltak könnyedebb, közösségi alkalmaink, és olyan esték is, amelyek komolyabb felkészülést kívántak. Idén Márai és Jókai évfordulójáról is megemlékeztünk, ami számomra személyesen is fontos feladat volt, ezek az alkalmak mindig alapos előkészületet igényelnek.
Ugyancsak ilyen volt Czibak Ilona Mézeskalács szív tükörrel című kötetének bemutatója, amelynek felvezetése szintén rám hárult. Különösen lényegesnek tartom, hogy a kortárs alkotók is ugyanazt a figyelmet és igényességet kapják, mint a nagynevű elődök.
A programjaink sorába illeszkedtek azok a beszélgetések is, amelyek során Újpest közéletét alakító szereplőket láttunk vendégül. Januárban dr. Trippon Norbert polgármester, ősszel pedig Bedő Kata alpolgármester fogadta el a meghívásunkat. Ezek az estek nem politikai események voltak, hanem nyitott, kötetlen beszélgetések, ahol a tagjaink kérdezhettek, véleményt formálhattak, és közelebb kerülhettek a város működésének mindennapjaihoz.
Miben látja ön a Közművelődési Kör legfontosabb feladatát a mostani időkben?
Talán azt, hogy egy kicsit lelassítja az embereket, lehetőséget nyújt mindenkinek elgondolkodni, élvezni a művészeteket, és megállni egy röpke pillanatra ebben a rohanó világban.
Személy szerint önnek mit jelent a Kör vezetése?
Természetesen nem egyedüliként szervezem a programokat, több társam is besegít a vezetőségből, többek között a kedves feleségem is igen aktívan vesz részt a Kör rendezvényeinek kitalálásában. Már 1988 óta, azaz 37 éve működünk és mondhatom, hogy a több fajta szemléletű megközelítés miatt ennyire változatosak a programjaink.
Ha jól tudom, ön jogász végzettségű. Hogyan került mégis közel a művészetekhez azután, hogy hosszú évekig bíróként is dolgozott?
Mondhatjuk, hogy én egy igen rendhagyó életutat futottam be. Zenei iskolába jártam, tagja voltam a Magyar Rádió Irodalmi Önképzőkörének, de a történelemtanárom biztatására végül mégis a jogi kart választottam. Bár először még kissé idegen volt számomra ez a terület, tanulmányaim során aztán igazán mélyen sikerült megismernem, és megszeretnem a szakmát. Ahogy egykoron Celsus, a második században élt filozófus fogalmazott: „A jog a jónak és a méltányosnak a művészete.” Magam is azt gondolom, hogy a jog magasszintű művelése egyáltalán nem áll távol a művészetektől.
Milyen gondolatokkal zárják az idei évet, és mivel készülnek a jövő évre?
Idén már nincsenek rendezvényeink, már mindenki a pihenő idejét tölti. A jövő első félévünk már betelt, gyakorlatilag már megvannak a programjaink. Könnyedebb és mélyebb programokat is sikerült vegyítenünk erre az időszakra, lesz szüreti mulatság, farsang, de egyelőre erről nem szeretnék még többet elárulni. Ez legyen meglepetés!
Mit üzenne azoknak, akik nem jártak még önöknél?
Ezzel a kérdéssel most rátapintott a Kör szinte legfájóbb problémájára, miszerint nagyon nehezen sikerül a soraink közé fiatalokat csábítani. Valahogy ezt a korosztályt nem ragadja meg ez a formája az összejöveteleknek. Sajnos megfigyelhető, hogy egyre magasabb a tagjaink átlagéletkora. Nem tudom, hogy ennek esetleg a digitalizáció, vagy mi az oka, de a fő célunk az, hogy a mi korosztályunk kiöregedésével se szűnjön meg ez a 150 éves múltra visszatekintő rendezvénysorozat.
Hogyan telnek majd az ünnepek?
Valószínűleg sok pihenéssel, és folyamatos tervezgetéssel fog eltelni ez a pár hét, de az biztos, hogy a tagok mindegyike ugyanúgy várja már most a januári kezdést, mint jómagam!
GZs