A nyári időszámítás kezdete minden évben március utolsó vasárnapjára esik az Európai Unió egész területén. Bár a szabályozás változatlan, a naptár miatt idén egy nappal korábban állítjuk át az órákat, mint tavaly.
Az Európai Unió tagállamaiban egységesen március utolsó vasárnapján térnek át a nyári időszámításra, majd október utolsó vasárnapján állnak vissza a téli időszámításra.
Hazánkban 2026. március 29-én, vasárnap hajnalban kerül sor a következő óraátállításra. Bár a tavaszi átállás minden évben március utolsó vasárnapjára esik, a naptári elrendezés miatt idén a világosabb estéket egy nappal korábban élvezhetjük, mint tavaly, 2025-ben és két nappal korábban, mint 2024-ben.
Az órákat hajnali 2 órakor kell előre állítani 3 órára, ami azt jelenti, hogy ezen az éjszakán egy órával kevesebbet alszunk. Az átállítást követően azonban a nappalok érezhetően hosszabbá válnak, a nap később nyugszik le, ami sokak számára a tavasz egyik leginkább várt jele.
A nyári időszámítás idé október 25-ig tart. Ekkor, vasárnap hajnalban állítjuk vissza az órákat, hajnali 3 órakor ismét 2 órára ugranak vissza a mutatók, így egy órával hosszabb lesz az éjszaka.
Az óraátállítás eltörlése
Az óraátállítás eltörlésének kérdése hosszú évek óta napirenden van. Az Európai Parlament 2019 márciusában döntött a nyári időszámítás 2021-es megszüntetéséről, a határozat végrehajtása azonban mind a mai napig várat magára.
Világszerte ma már csupán mintegy 70 ország alkalmazza a nyári időszámítást, a többség vagy végleg áttért az állandó időrendre, vagy nem is alkalmazta az óraátállítást korábban. A nyári időszámítás gondolata a 20. század elején született meg, és az Osztrák–Magyar Monarchiában 1916-ban vezették be először. Később több alkalommal kísérleteztek alkalmazásával, míg végül hazánkban 1980-ban vált véglegessé a rendszer, amelyet azóta megszakítás nélkül minden évben alkalmazunk.
Az óraátállítás eredeti célja az energiamegtakarítás volt, azonban napjainkra számos vizsgálat igazolja, hogy az ebből származó gazdasági előny elhanyagolható. Egyes európai országokban végzett kutatások pedig arra is rámutattak, hogy az óraátállítás megszüntetése akár komoly gazdasági előnnyel is járhat.
Mindezek mellett egyre többen kérdőjelezik meg az óraátállítás létjogosultságát az egészségre gyakorolt hatásai miatt. Kutatások szerint a biológiai ritmus felborulása kedvezőtlen élettani következményekkel járhat, növelheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, valamint rövid távon a koncentráció és az alvásminőség romlását is okozhatja.
SZFM