Szerdán vette kezdetét az önkormányzati dolgozók háromnapos sztrájkja, amelyet a Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szervezett.
Boros Péterné, a szakszervezet elnöke az Inforádiónak adott interjújában arról beszélt, eddig 5385 önkormányzati dolgozóról tudnak országszerte, aki részt vesz a sztrájkban. Ez az összesen 30 ezer ezen a területen dolgozó magyar munkavállaló 17,5 százaléka, az MKKSZ pedig eredményesnek értékeli, hogy ennyi kollégát tudott mozgósítani.
Ugyanakkor kérdésre válaszolva Boros Péterné megerősítette:
a szeptember 2. és 4. között meghirdetett sztrájkban részt vevők általában nem egész napos munkabeszüntetést terveznek.
Leggyakrabban kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, vannak, akik csak egy, vannak, akik mindhárom napon.
„Az a lényeg, hogy azt éreztük most a sztrájk szervezésének hajrájában, hogy ez a 30 ezer ember együtt rezeg a gondolataiban, és együtt szeretné tolni a követeléseit a kormány felé”
– mondta a szakszervezeti elnök.
Hozzátéve, „teljesen megdöbbentek” azon a levélen, amiben Pintér Sándor belügyminiszter reagált a sztrájkfelhívásra és az MKKSZ tárgyalási kezdeményezésére. Ebben Pintér azt üzente, a települések önkormányzatai, függetlenül a kormánytól, maguk döntenek a költségvetésükről, de a közfeladatok ellátásához megkapják a szükséges állami forrásokat, járványhelyzetben pedig nincs helye széthúzásnak, a feszültség fokozásának.
„Nem ez érdekelt volna bennünket, hanem a sztrájkkövetelésekben megfogalmazott gondolatokkal kapcsolatban szerettünk volna minisztériumi egyeztetéseket”
– mondta Boros Péterné, aki nem érti, miért negligálja a miniszter, hogy leüljön tárgyalni az önkormányzati érdekszövetségek képviselőivel.
A riporter felvetésére, miszerint lehet, hogy a kormány nem érzékeli elég nagynak a nyomást ahhoz, hogy hajlandó legyen tárgyalni, a szakszervezeti vezető közölte:
a sztrájktörvény rögzíti, mikor kell miniszteri szintű egyeztetést tartani, „nem a kormány kompetenciájába tartozó kérdés” eldönteni, sikeres volt-e a szakszervezeti mozgósítás.
Az MKKSZ azért hirdette meg a sztrájkot, mert szerintük az elmúlt hónapok kormányzati döntései, a forráselvonások és a gazdaság több hónapos leállása miatt kiesett adóbevételek ellehetetlenítették az önkormányzatok gazdálkodását, és ezzel veszélybe sodorták több ezer önkormányzati dolgozó munkáját, biztos megélhetését.
A szakszervezet attól tart, a kialakult helyzet a kollégák tömeges elbocsájtásokhoz fog vezetni, pedig a munkaerőhiány miatt az önkormányzatok számára már most komoly terhet jelent az ügyfelek, a lakosság kiszolgálása.
Szerintük a koronavírus-járvány alatt az önkormányzati dolgozók egészségüket veszélyeztetve védték a lakosságot, de a védekezés költségeit még mindig nem térítette meg az állam.
Boros Péterné
A sztrájkolók az alábbi követelésekkel fordulnak a kormányhoz:
- a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok emelése,
- a járvány elleni védekezési költségek megtérítése,
- költségvetési támogatás a dolgozók munkahelyének védelme érdekében,
- a gépjárműadó elvonásáról és az idegenforgalmiadó-fizetés felfüggesztéséről szóló kormányzati döntések visszavonása, és
- az önkormányzatoktól követelt megemelt szolidaritási adó eltörlése.
Miután a belügyminiszter nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni az önkormányzati dolgozók érdekképviseletével, az MKKSZ a Belügyminisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatót, „távolról” fogalmazva meg a követeléseiket, ha már a miniszter azok egyikét sem tartja tárgyalási alapnak.