A mediterrán országokhoz hasonlóan sok magyar panaszkodott arra, hogy anyagi nehézségekkel szembesült a koronavírus-járvány alatt, mégis a “takarékos” északnyugat-európai államok véleményét osztjuk az uniós gazdaság helyreállítási csomagjáról – írja egy kedden nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásra hivatkozva az Eurológus.
Az Európai Parlament megrendelésére készült online felmérés szerint:
a magyarok 43 százaléka tapasztalt jövedelemcsökkenést a járvány kitörése óta, 35 százaléka pedig a munkáját is elveszítette részben vagy teljesen.
Ehhez képest a kormánypropagandában folyamatosan inkompetensnek beállított többi uniós tagállamban az átlag 28, illetve 21 százalék volt ugyanezeknél a kérdéseknél.
Az unióban a magyarok és a spanyolok között voltak a legtöbben – mindkét országban 43 százalék -, akiknek csökkent a jövedelme.
Hasonlóan magas arányban – 41 százalék – állították ezt a görögök és a bolgárok.
A lista másik végén a luxemburgiak állnak, akiknek csak 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevesebb jövedelme lett, de ide sorolhatók a finnek és a dánok is, 16-16 százalékkal.
A moratórium ellenére a magyarok 22 százalékának okozott gondot a hiteltörlesztés, míg az európaiak csak 14 százaléka panaszkodott erre. Még szembetűnőbb, hogy
hazánkban az emberek ötödének az is problémát jelentett, hogy naponta rendes ételhez jusson, míg az uniós válaszadók mindössze 8 százalékának adódtak hasonló gondjai.
Ugyanakkor a magyarok többségének – 53 százalék -teljesen vagy többé-kevésbé megfelelt az uniós válságkezelés, míg az európaiak közül némileg kevesebben – 49 százalék – vallották ugyanezt.
Az uniós válaszadók összesen 53 százaléka mondta, hogy nagyon vagy egyáltalán nem elégedett a tagállamok közti szolidaritással, míg a magyarok mindössze 44 százaléka gondolja így.
Az európaiak több mint kétharmada – 68 százaléka – látja úgy, hogy az uniónak több hatáskört kellene adni a válságkezelésben, míg a magyaroknál ez az arány 57 százalék.
Az anyagi segítségnyújtás esetében még kirívóbb ez a különbség:
az európaiak 56 százaléka szerint az EU-s költségvetésnek több pénzre lenne szüksége ahhoz, hogy a koronavírus-járvánnyal megküzdjön, míg a magyaroknak csak 40 százaléka gondolja így, ami a “takarékos államok” véleményéhez közelít.
A többi kérdésre adott válaszok alapján a magyarok
- 25 százaléka hamarabb élte föl az anyagi tartalékait, mint tervezte;
- 15 százaléka volt kénytelen családtagoktól vagy barátoktól anyagi segítséget kérni;
- 7 százaléka pedig teljes anyagi csődbe jutott, további
- 20 százaléknak pedig egyéb anyagi gondokat okozott a járványhelyzet.
A magyar társadalom mindössze 22 százalékát kímélték meg teljesen az anyagi nehézségek, míg uniós szinten ez az arány jóval magasabb, 39 százalék.