Az I. Újpesti Folklór Fesztiválon, szombaton este pár perces ünnepség előzte meg a Mistrál együttes fellépését. A Szent István téren összegyűlőket a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából hívták és kérték emlékezésre. Majd Wintermantel Zsolt polgármester Horváth Zoltán, az Egek Királynéja Főplébánia plébánosa, Újpest díszpolgára társaságában helyezte el a megemlékezés koszorúját a téren álló, Anyai fájdalom című szobornál, az újpestiek trianoni emlékművénél. Az eseményen jelen voltak a Fidesz önkormányzati képviselői továbbá több jeles újpesti közéleti személyiség.
Közös emlékezés
Szombaton este a Szent István téren zajló, I. Újpesti Folklór Fesztivál közönsége, valamint az Egek Királynéja Katolikus főplébánia templomból a száz éves orgona újraszenteléséről és az azt követő orgonakoncertről érkező hallgatóság a Szent István téren találkozott egymással, nem sokkal nyolc óra előtt. A Mistrál együttes koncertje előtt Szinovál Gyula színművész lépett a színpadra és június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából közös emlékezésre hívta a hallgatóságot. Többek között arra emlékeztetett, hogy alig egy éve annak a történelmivé nemesedő pillanatnak, hogy a megalakuló Parlament a határon túli magyaroknak megadta a magyar állampolgárság lehetőségét, majd tanúságot tett egy újabb törvényben a nemzeti összetartozás mellett.
Új korszak nyitánya
Az új összetételű országgyűlés megalkotta azt a törvényt, amely a trianoni békediktátum – akkori – 90.-ik évfordulójáról megemlékezve lehetővé tette, hogy június 4-e, a magyarság történetének e szomorú dátuma, a Nemzeti Összetartozás Napjává, és egy új korszak nyitányává váljék. Azé a korszaké, amikor Trianonról végre nyíltan lehet beszélni, és amikor bízvást kimondhatjuk: újra 15 millió magyar ember közösségeként tekinthetünk nemzetünkre.
A Parlament deklarálta, a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság,s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának maghatározó eleme.
Köztéren, szabadon
Hosszú évtizedek, egy emberöltőnyi idő kellett ahhoz, hogy az első világháborút lezáró nemzeti tragédiára így, egy köztéren, szabadon emlékezhessünk. Immár emelt fővel hozhatjuk szóba, hogy elvétve akad olyan család Magyarországon, akinek ne lenne hozzátartozója, ne élt volna felmenője a trianoni országhatárok túloldalán – emelte ki az emlékező. Majd azt mondta:
– 1920. június 4-én, délelőtt tíz órakor Budapesten és országszerte megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és e szívbemarkoló hangok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették. A történelem soha nem látott még ennyire csendes, súlyosan csendes békét.
A Párizs melletti Trianon kastélyban aláírt békeszerződés értelmében az ország elvesztette területének több mint kétharmadát, lakosságának pedig közel kétharmadát-át. Trianonban megtagadták a népek önrendelkezési jogát, amelyek az átrajzolt határokkal reményvesztett állapotot hozott létre, miközben éppen azt akarták orvosolni. Ennek következtében az utódállamok 42 millió lakosára mintegy 16 millió más nemzetiségi jutott.
Az összekovácsolás jutott feladatul
Az eltelt évtizedek olykor területi revízióról, máskor belenyugvásról, a talpra állás és újrakezdés lehetetlenségéről szóltak. Nekünk az a feladatunk, a széthullott nemzetet ismét összekovácsoljuk.
A Szent István téren összegyűlő hallgatóság emlékezhetett arra is, hogy egy évvel ezelőtt Újpest Önkormányzata visszaállíttatta a Szent István térre és újraavatta az újpestiek által trianoni emlékműnek nevezett szobrot. Kocsis András Kossut-díjas művész 1937-ben készítette alkotását, amelynek létezését sokáig titkolni kellett. Az emlékművé váló szobor hosszú viszontagságos múlt után visszakerült eredeti helyére, Újpest szívébe. S, hogy emlékhellyé vált, jelzi, sokan találkoztunk ma este itt egymással, a Nemzeti Összetartozás Napján.
Az emlékezők megtudhatták az örömteli hírt is, hogy június 21-én az önkormányzat a Nádor és a Vécsey utca találkozásánál lévő teret Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusáról, a 110 éve született és gróf Esterházy Jánosról nevezi el, aki a trianoni békeszerződés revíziójáért küzdött.
Az emlékező beszédet követően Krizsik Alfonz színművész, József Attila, A Dunánál című, megrendítően gyönyörű költeményét tolmácsolta a hallgatóságnak.
“…A harcot, amelyet őseink vivtak,
Békévé oldja az emlékezés
S rendezni v égre közös dolgainkat,
Ez a mi munkánk, és nem is kevés.” – visszhangzott a téren a költői üzenet…
Az emlékezés virágai
A szavalat után Wintermantel Zsolt polgármester Horváth Zoltán atya társaságában koszorút helyezett el az Anyai fájdalom című szobornál, az újpestiek trianoni emlékművénél.
Zenével folytatódott
A bensőséges hangulatú emlékezés után a Folklór fesztivál színpadára a közkedvelt Mistrál együttes lépett. Meglepetéssel szolgáltak, mert a koncert elejére körükben marasztalták a kora este nagysikerű fellépőit, a Vándor Vokál tagjait. A török esküvői zenét követő magyar népdalfeldolgozást ajándékszámként a két vokál együtt énekelte, a jelenlévők nagy tapsa kíséretével.
– B. K