A szabályozás szerint ugyanis abban az esetben, ha a jogi szolgáltatások igénybevétele elérte, vagy meghaladta a közösségi értékhatárt (jelenleg
193.000 euró, vagyis 50.737.770 Ft), közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni. Mivel ez lassította és nehezítette a közpénzfelhasználást, és a korábbi jogszabály a szabad ügyvédválasztás törvényi alapelvével sem volt összhangban, a törvénymódosítás megszüntette a jogi szolgáltatások kötelező közbeszerzését. Emellett az ajánlatkérő köteles hirdetményt közzétenni a szerződés odaítéléséről.
A Parlamentben a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények is módosításra kerültek. A fideszes képviselők a „médiacsomag” részeként az újonnan létrehozott Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) működéséhez szükségek szabályokat módosították. Mivel az NMHH egy autonóm szerv és egy kormányhivatal (az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hivatal) összeolvadásával jött létre, a hatáskörök és a nyilvántartások egységesítésére van szükség.
A törvényjavaslat az NMHH gazdálkodásának egyes vonatkozásairól, a munkatársak illetményéről, a műsorszolgálati jogosultságok pályáztatásáról, a közmédiumok vagyonátadása következtében megváltozó jogviszonyokról
és a területet érintően a minősített adatok védelméről rendelkezik, valamint az eljárási ügymenetet gyorsító és egyszerűsítő módosításokat (elektronikus ügyintézés, közzététel) is foganatosít.
Az Országgyűlésben határoztak a közmédia (a Közszolgálati Közalapítvány, a
Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt.) működéséhez és függetlenségéhez szükséges vagyonról és forrásokról, azzal az alapvető céllal, hogy a vagyon a közmédia rendszerén belül koncentrálódjon, így a korábbinál sokkal átláthatóbb és hatékonyabb gazdálkodást eredményezve. Az eddigi pazarló gazdálkodás belátható időn belül finanszírozhatatlanná tette volna a média rendszerét. A vagyonkoncentráció nem jár forráskivonással, és a jövő generációjának számára megőrzi a közmédiumok védelmet érdemlő archívumát, jelmez-, díszlet- és kottatárát.
Döntés született az Országgyűlésben a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez
kapcsolódó szabályozásokról is. A kormány hétfői döntése értelmében 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között havi 30 milliárd forint a magánnyugdíjpénztárak helyett az állami nyugdíjalapba kerül, s ennek következtében idén 60 milliárd forinttal, 2011-ben pedig 360 milliárd forinttal csökkenhet az állami nyugdíjalap hiánya. Az 1998-as SZDSZ-es nyugdíjreform következtében, ma a bruttó bér 8%-a az állami nyugdíjpénztárak helyett a
magánnyugdíjpénztárakhoz kerül befizetésre. Az eddigi befizetéseket egyik tag sem veszíti el, és a 14 havi elvont befizetések nem érintik a tagokat, mert ezt az állam elismeri befizetésként az állami nyugdíjkasszába. Míg a magánnyugdíjpénztárak reálértékének növekedése minimális (kb. 0,35-1,02%), működési költségei nagyon magasak (elérik az éves befizetések 4,95%-át). A magánnyugdíjpénztárak nem vállalnak garanciát az általuk kezelt pénzekre, így
az esetleges veszteséges befektetéseket a pénztártagoknak kell megfizetni. Ezen okok miatt a kormány mindenkinek lehetőséget ad az állami nyugdíjpénztárba való visszalépésre. A hiánycél tartása –ahogy Észtország esetében is történt- elsődleges fontosságú.
A Parlamentben a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról is határoztak. Az
elfogadott törvényjavaslat szerint a magánnyugdíjpénztár-tagok átvihetik és kezeltethetik az állami nyugdíjbiztosítási alapban vagyonukat. Így 2011. december 31-ig megnyílt a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetősége, és megszűnt a pályakezdők számára a magánnyugdíjpénztárba való kötelező belépés. Emellett a törvény megteremti az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak számára az állami rendszerbe való visszalépés utólagos lehetőségét. Az átlépés során senkit nem érhet kár, a pénz minden esetben a biztosítotté marad. A folyamat részletes szabályait a kormány jóval a jövő év végi határidő előtt ki fogja dolgozni. Az állam garantálni fogja a nyugdíjak értékállóságát. A gazdasági válság ellenére az állami nyugdíjrendszerben nem
inflálódott el senkinek a nyugdíja, de a magánnyugdíjpénztárakban a befizetések vesztettek értékükből. Az állami pénztárakban nem kell megfizetni a magas működési költségeket, ami a magánnyugdíjpénztárak esetében évente 40 milliárd forint, európai viszonylatban is kifejezetten magas.
Az Országgyűlés határozott a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek érdekében
szükséges módosításokról is. A 2010. szeptember 9-én tartott frakcióülésen Rogán Antal és Kósa Lajos bejelentette, hogy 8 pontos intézkedéscsomagot fognak benyújtani a nehéz helyzetbe jutott lakáshitelesek megsegítésére. A probléma abból adódott, hogy a szocialista kormányok előzetes ígéretükkel szemben megszüntették a támogatott forinthiteleket. Az embereket becsalták a devizaalapú hitelezési rendszerbe, és nem figyelmeztették őket a komoly kockázatokra. A javaslat három alapelv figyelembevételével született meg:
a felvett hitelét az adós köteles megfizetni, a magyarországi hitelezési rendszert nem veszélyeztetheti a javaslatcsomag, és a kockázatviselésnek közösnek kell lennie.
A 8 pontos csomagban a hatodik pontban eredetileg nem szerepelt a „tiszta lappal induláshoz való jog”, az intézkedéscsomag új pontja, a közjegyzői díjak csökkentése azonban már nem tudott bekerülni a javaslatba. Az új szabályok kiterjednek a már fennálló szerződések állományára is, de az összes szabályozás csak és kizárólag a fogyasztók által lakáscélra létesített forint és devizahitelek állományát érinti, a szabad felhasználású hitelek körére nem terjed ki.
A törvényjavaslat tartalmazza az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmát az ügyfél számára, hátrányos helyzetben, valamint az önkényes kamatemelés tilalmát is. Kötelezővé teszi a középárfolyam alkalmazását, így korlátozva a bankok által a devizanemek közötti átváltás során szerezhető esetleges nyereséget. A negyedik pont alapján az ügyfél kérheti a hitel ingyenes előtörlesztését, tehát a javaslat az előtörlesztéssel kapcsolatban felszámítható
költségek felső határát csökkenti, illetve bevezet egy új ingyenes esetkört is.
A következő pont lehetővé teszi, hogy kérelem esetén az öt éves futamidőt meghosszabbítsák, azt automatikusan biztosítsák, hiszen ez sok esetben megoldást jelenthet az átmeneti fizetési gondokkal küzdő családok számára. A javaslat értelmében tartós fizetésképtelenség esetén minden büntető kamat, késedelmi kamat, és egyéb extra díj és költség felszámítása tilos, ugyanis indokolatlan, hogy további hiány halmozódjon az amúgy is ellehetetlenült adós
számláján. Végül az igazságosság érdekében mindezen intézkedések nem terjednek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére.
Dr. Hollósi Antal és Wintermantel Zsolt
Újpest országgyűlési képviselői
