Az Országgyűlés 2010. november 22-i ülésén döntött az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról. Hazánk az Unióhoz való csatlakozás óta egyre vonzóbb célpont a nemzetközi migráció számára. Bár a külföldiek nagyobb hányada legálisan érkezik és tartózkodik Magyarországon, sokan vannak olyanok, akik hazánkat inkább tranzit országnak tekintik, és illegális módon jutnak át a határon, a jogszabályok kijátszásával próbálják biztosítani továbbjutásukat. Az illegális bevándorláshoz szervesen kapcsolódik a nemzetközi szervezett bűnözés, az embercsempészet, az emberkereskedelem és más jogsértő cselekmény. Mindez kockázatot jelent a nemzet- és közbiztonságra. Az elfogadott törvényjavaslat nem csak megfelel az uniós irányelveknek, de javítja a magyar migrációs joganyag koherenciáját, növeli a jogbiztonságot, és megkönnyíti az illegális migráció és az ilyen jellegű visszaélések elleni harcot is, erősítve a Magyar Köztársaság közrendjét és közbiztonságát, elősegítve az uniós tagállamok biztonságának megóvását is.
A Parlament kihirdette azt az egyezményt, amely a jövedelemadók területén a Tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda és a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya, Hongkong, és a Kínai Népköztársaság Különleges Közigazgatási Területének Kormánya közötti kettős adóztatás elkerüléséről, és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szól. A kihirdetett egyezmény fő célja az adóztatás szabályozása és kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. Ennek érdekében meghatározták, hogy az egyes jövedelemfajták tekintetében melyik szerződő félnek van adóztatási joga, kizárva így a magánszemélyek és vállalkozások jövedelmének, vagyonának kettős adóztatását. Az egyezménynek köszönhetően biztosítottá válik a szerződő felek közötti hatékony információcsere, valamint a lehetősége arra, hogy ha az adóztatás nem felel meg az egyezménynek, egyeztető eljárást kezdeményezzenek. A kedvezőbb és áttekinthetőbb gazdasági és jogi háttér hozzájárul a kétoldalú gazdasági kapcsolatok felpezsdítéséhez és a tőkebefektetések növekedéséhez.
Az Országgyűlésben kihirdették a jövedelemadók területén a Magyar Köztársaság és a San Marino Köztársaság közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. 2000-ben San Marino kötelezettséget vállalt arra, hogy adóügyekben biztosítja belső jogának átláthatóságát. Ennek teljesítése tette lehetővé, hogy létrejöjjön az az egyezmény, amely garantálja a teljes körű információcserét a jövedelemadók területén, elkerülve a kettős adóztatást. Az egyezmény célja, tartalma és várható hatása egyebekben megfelel az előző törvényjavaslatokban leírtaknak.
A Parlamentben több jegyzőkönyvet is kihirdettek az Európai Unióról szóló Szerződéshez, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Szerződéshez kapcsolódóan. A törvényjavaslat három, az Európai Unió alapszerződéseihez kapcsolódó jegyzőkönyv módosítását ülteti át a magyar jogrendszerbe. Az első jegyzőkönyv az Európai Parlament ideiglenes létszámnövekedését szabályozza, míg a másik kettő technikai javításokat, pontosításokat tartalmaz.
Döntés született a Parlamentben a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről is. Az elfogadott törvény célja, hogy meghatározza a társadalmi egyeztetés keretszabályait, s így megteremtse annak lehetőségét, hogy a lehető legtöbb vélemény becsatornázásával és mérlegelésével megalapozott jogszabályok születhessenek, nagyobb megerősítést biztosítva az elfogadott jogszabályoknak. A törvény a társadalmi egyeztetés két formáját, az általános és a közvetlen formát szabályozza.
Az általános egyeztetés részben átveszi az elektronikus információszabadságról szóló törvénynek a jogszabály-előkészítés nyilvánosságra vonatkozó rendelkezéseit, és ki is bővíti azt. Ezentúl már nem csak az egyeztetésre bocsátott tervezeteket, hanem a beérkezett véleményekről készült összefoglalót is közzé kell tenni. Mindemellett az előkészítés meghatározott pontján bárkinek lehetősége van véleményt nyilvánítani az adott tervezetről. A közvetlen egyeztetés emellett megadja annak a kereteit, hogy a jogszabályok előkészítése során közvetlenül is bevonhatóak legyenek azok a szervezetek, amelyek leginkább képesek az adott tárgykörben képviselni véleményüket. A törvény azon túl, hogy hatályon kívül helyezi a 2006-os lobbi törvényt (ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket) új alapokra kívánja helyezni a jogszabályok előkészítése során kifejtett érdekérvényesítést. Ezt elősegítve egyenlő lehetőséget biztosít mind a természetes személyek, mind a különböző egyéb szervezetek részére, hogy hangot adjanak véleményüknek.
Az Országgyűlés a jogalkotásról is határozott. Az Alkotmánybíróság 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette a jogalkotásról szóló törvényt (Jat.), ezért eddig az időpontig újra kell szabályozni a jogalkotás rendjének törvényi szabályait. A törvényben a jogszabályok köre és hierarchiája nem szabályozható, és a kizárólagos törvényhozási tárgykörök is az Alkotmányra tartoznak. De szabályozni kell azokat a kérdéseket, melyek a jogalkotás fogalomköréhez kötődnek, pl. a hivatalos lap és jogszabály kihirdetésének követelményrendszere, vagy a helyesbítés kérdése. A Javaslat a jogszabályok hatásvizsgálatára helyezi a hangsúlyt, amit kiterjeszt az önkormányzati rendeletek előkészítésére is. Fontos ugyanakkor a jogszabály hatályosulásának tapasztalatait utólagos hatásvizsgálat keretében felmérni és áttekinteni, hogy hol kell változtatni a hatályos rendelkezéseken. A Javaslat rendkívüli újítása, hogy a korábban az állami irányítás jogi eszközeként ismert jogforrási kör jelentősen leszűkül, és csak a normatív határozat és a normatív utasítás marad meg. A jogi iránymutatások megszűnnek. Az elfogadott Javaslat részletes szabályozással határozza meg a jogszabályok kihirdetésének rendjét és a Magyar Közlöny funkcióját. Szintén fontos új elem az elektronikus Nemzeti Jogszabálytár feltárása, amely egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályokat, és bárki számára ingyenesen hozzáférhető.
Dr. Hollósi Antal és Wintermantel Zsolt
Újpest országgyűlési képviselői