Sokan félreértik a problémát és azt gondolják, hogy mindenki magáért tartozik felelősséggel: vigyázzon, figyeljen oda, ha a csúszós úton elesik, és mondjuk eltöri a lábát, akkor ezért senki nem vonható felelősségre, hiszen senki sem bántalmazta vagy például gáncsolta el, illetve mindenki maga dönt arról, hogy ellapátolja-e havat, avagy nem. Ez azonban nem így van.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. A helyi közutak és közterületek fenntartása az önkormányzatok feladata, amely feladatot a településen élő magánszemélyeknek és ott tevékenykedő jogi személyeknek rendeletben előírhat. Tudomásunk szerint valamennyi helyi önkormányzat – de Budapesten valamennyi kerületben biztosan így van – rendeletben előírta, hogy az adott településen ingatlantulajdonnal rendelkező köteles eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve azt csúszásmentes állapotban tartani. Ebből következik, hogy a tulajdonos jogi kötelezettsége a csúszásmentesítés, és amennyiben – lásd az általános felelősségi szabályt – valaki kárt szenved, azért mert e jogi kötelezettségnek nem tett eleget, köteles e kárt megtéríteni. A kár részben vagyoni és részben nem vagyoni lehet, vagyoni például a ruha elszakadása, tisztítási költsége, nem vagyoni a gyógykezelés költsége, a megsérült kiesett munkaideje stb.
Bűncselekmény is lehet
Felmerül a kérdés, hogy a nem megfelelő csúszásmentesítés a tulajdonos büntetőjogi felelősségét felveti-e? A válasz egyértelmű igen. Láthattuk az épületkárok esetén, hogy a testi sértés gondatlanságból is elkövethető.
A Btk. kimondja, hogy gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
Tisztáztuk, hogy a bűncselekmények általában csak szándékosan követhetőek el, míg gondatlanságból csak akkor, ha ezt a törvény külön elrendeli. A Btk. 170. § (7) bekezdése alapján a gondatlan súlyos testi sértés vétség, azaz bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztést lehet kapni. Továbbá ha a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz a büntetés 3 évig, ha a sérülés életveszélyt idéz elő a büntetés 5 évig terjedő szabadságvesztés. Látható, hogy egy egyszerű kötelezettség elmulasztása adott esetben igen súlyos adott esetben büntetőjogi következményekkel járhat. Ugyanis azt, hogy egy-egy sérülés súlyos sérülésnek minősül, azt az úgynevezett tényleges gyógytartam alapján döntik el, amennyiben az a 8 napot meghaladja a sérülés súlyos. A tényleges gyógytartamot az anatómiai és a funkcionális gyógytartam figyelembevételével az orvos-szakértő véleménye alapján a bíróság állapítja meg, minden esetre a csonttörés, bármely csontról is legyen szó, minden esetben súlyos sérülésnek tekinthető.
A felelősség áthárítása
Kérdésként merül fel – különösen a városokban és társasházak esetén – a felelősség áthárításának a kérdése. Polgári jogi szempontból a felelős az lehet, akinek kötelessége lett volna a csúszásmentesítés, és e kötelezettségét elmulasztotta. Az önkormányzati rendeletek a kötelezettséget általában az ingatlanok tulajdonosai számára határozzák meg. A tulajdonosnak persze joga van szerződésben a kötelezettség teljesítésére mást megbízni. Ez különösen társasházak esetén van így. Sokan azonban – tapasztalataim szerint – súlyos tévedésben vannak, mivel úgy gondolják, hogy a csúszásmentesítés a közös képviselő feladata. Ez nincs így. A közös képviselő nem takarító és nem karbantartó. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43-50 §-ai tartalmazzák a közös képviselő működésével és a feladataival kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek elsősorban a közös költséggel való gazdálkodásra, illetve a társasház képviseletére terjednek ki. A hóeltakarítás, illetve a csúszásmentesítés tehát a társasház tulajdonosközösségének a feladata. A tulajdonosok az elmulasztott kötelezettségért egyetemlegesen felelnek. Amennyiben a tulajdonosok nem kívánják maguk eltakarítani a havat, akkor a közgyűlés megbízhatja a közös képviselőt, hogy e célból vállalkozóval szerződést kössön. A tulajdonosok tehát a felelősséget átháríthatják a vállalkozóra, illetve perelhetik a kártérítés összegére. Ennek persze feltétele, hogy legyen érvényes szerződés, illetve a társasház közgyűlése ennek megkötésére hatalmazza fel a közös képviselőt, és fizesse meg annak költségeit.
Tehát a lényeg, hogy a havat a tulajdonosnak el kell takarítania az ingatlanja előtti járdaszakaszról, vagy gondoskodni kell arról, hogy azt valaki helyette megtegye, mivel adott esetben súlyos következményei lehetnek mulasztásának.
Tanácsos felelősségbiztosítást is kötni, amely – persze csak akkor, ha a tulajdonosnak a kár nem felróható, azaz a tulajdonos minden elvárhatót megtesz a sérülés és a kár megelőzésére –, ha mégis baleset történne (pl. erős havazás esetén két hó eltakarítás között mégis elesik valaki) fedezi az azzal kapcsolatos költségeket.
(dr. Glatzer Gábor, ingatlanmagazin.com)