A legenda szerint Prométheusz ellopta a tüzet az istenektől, és az embereknek ajándékozta. Ettől kezdve a mindennapi élet része lett, és az ünnepeken is megjelent, hiszen örömtüzekkel, később tűzijátékkal is ünnepeltek.
Egyes feljegyzések szerint az első – maihoz hasonló – tűzijátékot a 12. században tartották Kínában. Úgy hitték, hogy ez a fény- és hanghatással járó érdekesség elzavarja az ártó szellemeket. A legenda szerint a kínai bölcsek az örök életet adó elixír kutatása során fedezték fel a feketelőport, illetve annak egy korai verzióját, ami a tűzijáték alapja.
A lőpor és a tűzijáték receptje a 13. században, Marco Polo táskájában érkezhetett meg Európába. A látványosság hamar népszerű lett az uralkodók körében. Itáliában pirotechnikai bemutatók kísérték a nagyobb udvari eseményeket, de a franciákat és az angolokat is lenyűgözte a tűzijáték.
A legendák szerint hazánkban az első nagyobb tűzijátékot 1476 decemberében Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén lehetett látni. Majd a másfél évszázados török uralom után jutott el hazánkba újra a tűzijáték, amely az uralkodók, nagyurak kerti mulatságait tette ünnepélyesebbé. Például 1772. július 27-én, Szent Jakab napján, Eszterházy Miklós József rendezett tűzijátékot.
A magyarországi tűzijátékok kiváló úttörője és népszerűsítője az osztrák Anton Stuwer pirotechnikus mester volt.
A Stuwer család tevékenysége a XVIII. századba vezethető vissza, koruk legkiválóbb pirotechnikai fejlesztői voltak. Johann Georg Stuwer 1774-ben, Bécsben mutatta be első tűzijátékát. Őt követte fia, Kaspar, majd unokája, Anton, akit Bécsben pirotechnikai művészként jegyeztek. Anton már nem csupán Bécsben, hanem a környező országokban, nagyvárosokban is megfordult. Hazánkban, a Városligetben rendezett rendszeresen pirotechnikai bemutatókat. Ezek a tűzijátékok „gyújtottak szikrát” Emmerling Adolfban és Janitsári Ivánban – ők a magyar pirotechnika alapítói.
Érdekességek:
– a régi idők tűzijátékai még nem voltak színesek, legfeljebb sárga különféle árnyalatait láthatták a nézők,
– Japánban a nyár a hanabi, azaz a tűzijátékok időszaka.
A tűzijáték szép, színes, látványos, sokak számára az ünnep igazi fénypontja. Ám vannak, akik egyáltalán nem örülnek neki. A zaj komoly stresszt okoz az állatoknak, a hirtelen zajoktól és fényektől megrémülve keresik a menekülés lehetőségét. Így egyre többekben és egyre többször merül fel a kérdés: lehet-e másképp is ünnepelni?
