A középiskolai felvételik, az érettségi időszak és a felsőoktatási felvételik mellett viszonylag kevés szó esik a doktori (PhD) képzésekről, pedig ez a terület jelentős átalakuláson megy keresztül.
Nagy változásokkal kell számolnia annak, aki az egyetem elvégzése után tudományos pályán szeretne továbbtanulni, mivel a kormány illetékese szerint a doktori képzés háromszintű rendszerré alakul át. Létrejön a kutatói kiválósági program, a kooperatív doktori képzés, valamint marad a hagyományos képzés is. A kutatói kiválósági program keretében 300–350 új doktori álláshely jön létre, amelybe a legkiválóbb hallgatók kerülhetnek majd be.
A második szintet a kooperatív doktori képzés jelenti majd, amelyben a hallgatók tanulmányaik mellett gyakorlati munkát is végeznek – például egyetemen, kórházban vagy ipari fejlesztőcégnél. A harmadik szintet pedig a hagyományos doktori képzés képviseli majd. A jövőben minden egyetem maga dönthet arról, milyen kontaktóraszámban és milyen formában szervezi meg a doktori képzéseket, valamint arról is, hogy alkalmazza-e a kreditrendszert.
Miközben a doktori képzés szerkezete és formája átalakulóban van, érdemes megvizsgálni, hogyan látják ezt a folyamatot azok, akik közvetlenül érintettek benne, hiszen a doktoranduszok véleménye is fontos képet ad a képzés jelenlegi helyzetről. A Doktoranduszok Országos Szövetsége országos kérdőíves felmérést végzett a hazai doktori képzésben részt vevő hallgatók körében. A kutatás során több mint 1300 doktorandusz válaszait dolgozták fel, akik összesen 26 felsőoktatási intézményt képviseltek.
Az eredmények világosan rámutatnak arra, hogy a jelentkezők motivációját elsősorban a szakmai érdeklődés, a kutatási lehetőségek kihasználása, a tudományos pálya iránti elkötelezettség, valamint az önálló kutatói munka jövőbeli lehetőségei határozzák meg. A válaszadók 41,6%-a a doktori fokozat megszerzését követően a felsőoktatásban szeretne elhelyezkedni oktatói vagy kutatói szerepben. Emellett 16% a vállalati szektor kutatás-fejlesztési területén képzeli el a jövőjét, míg 15,5% kutatóintézeti pályára készül. A megkérdezettek 7%-a pedig saját vállalkozás indítását tervezi.