Az Ujpesti Élet az 1928. július 12-i számában megjelent szerkesztőségi cikkében köszöntötte a hároméves „Pollack-gyár”-at. Martosi Mórocz János újságíró, több újpesti közéleti folyóirat szerkesztője, rendszeresen foglalkozott a város iparának helyzetével. A bőr- és faipar mellett legnagyobb számban textilipari üzemek működtek az 1920-30-as években településünkön.
1924-ben a bécsi székhelyű Hermann Pollack und Söhne cég Budapest mellett viszonylag olcsó beruházási lehetőséget talált a Fóti Majorsághoz tartozó beépítetlen területen. A gyors, „zöldmezős” beruházás nyomán, 1925 nyarán meg is indult a termelés a bécsi gyár leányvállalataként, részvénytársasági formában működő üzemben. Az első évben telepített 60 szövőgép számát egy év múlva 372-re emelték. Első igazgatója a német anyanyelvű Langer Ferenc textiltechnológus szorgalmasan tanulta a magyar nyelvet. „Pollack Hermann és fia Rt. Baross uccai textilgyára, ebben a szakmában a legpompásabban van berendezve Magyarországon. […] ugyszolván kizárólag magyar munkásokat foglalkoztat, hanem még ennél is tovább menve külföldi telepeire kiküldi a magyar munkásokat, hogy azok a textilszakmában tökéletesedjenek.” Az újságíró dicsérte a higiénikus épületeket, a tágas udvaron lévő virágágyásokat, a telek Attila utca felöli oldalán épült mesterlakásokat. Megjegyzendő, az átadás idejére már a gyár 324 m-es iparvágánya is elkészült. 1930-ra kifejlesztették a gyár hírnevét megalapozó, finomfonalból készült, úgynevezett tarkánszőtt puplinféleségek készítését. Ebben az évben a Hazai Pamutszövő, Festő, Fehérítő és Kikészítőgyár Rt. elnevezést vette fel a cég. Emblémájában tartotta az eredeti HPS megjelölést. Termékeik sikerére jellemző, hogy a 30-as évek súlyos gazdasági válsága idején is 10-12 órában folyt a termelés. 1943-ban a központosított hadigazdálkodás bevezetése miatt beolvasztották a Magyar Pamutipari Vállalat országos rendszerébe.
1948-ban államosították a MPI nagyvállalatot, majd 1950-ben Hazai Pamutszövőgyár néven leválasztották a Baross utcai gyárat. 1963-tól a Soroksári Textilipari Vállalattal összevonva működtek, szövőgépeik száma meghaladta a másfélezret. A HPS viszontagságai nem szűntek meg ezután sem, időről időre nagyvállalati átszervezések részeseként hol az MPI, hol a később alakult BUDAPRINT telephelye lett. A kedvelt ágynemű-, fehérnemű-, és ruhaanyagokat gyártó vállalatot 1994-ben vonták felszámolás alá. Jellegzetes épületeit ma több kisvállalkozás használja.