Hazánkban több mint egymillió ember él cukorbetegséggel, az ezen felüli diagnosztizálatlan esetek száma is több százezer lehet. Minden évben 8–10 ezer magyar hal bele a betegségbe és szövődményeibe – hangzott el a Magyar Diabetes Társaság a cukorbetegek világnapjához kapcsolódó sajtótájékoztatóján.
A betegek 90 százalékának 2-es típusú cukorbetegsége van, ami a várható élettartamot nagyjából 6 évvel rövidíti meg.
Alattomos betegség a diabétesz, számos esetben sokáig gyakorlatilag semmi jele nincs, az orvosok az esetek többségében is csak akkor találkoznak ezekkel a problémákkal, amikor az észrevehető szövődmények is jelentkeznek. Pedig egy egyszerű, de rendszeres szűrővizsgálattal már a legelején kimutatható lenne a kór, és megfelelő kezeléssel megelőzhető lenne a szövődmények, és az úgynevezett „társbetegségek” kialakulása.
Ezek a társbetegségek – leggyakrabban – a veseelégtelenség, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések. Hazánkban ez utóbbi a halálozási okok 49 százaléka, azaz majdnem a fele!
A betegség sokáig nem okoz tüneteket, a szakorvosok sokszor már a szövődményekkel találkoznak – mondta Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) elnöke. A sajtótájékoztatón kiemelte, hogy már a diabétesz megjelenése előtt tíz évvel megfigyelhetők a laboreltérések, ezért is fontos lenne a rizikócsoportba tartozók szűrése. Majd hozzátette: „hazánkban évente egy kisvárosnyi embert, nagyjából nyolc-tízezer főt veszítünk el cukorbetegségben vagy ahhoz köthető szövődményben.”
A diabétesz a szervezet anyagcsere-betegsége, amelynek kiváltó okai között szerepel – a genetikai hajlamon túl – a nem megfelelő életmód, vagyis az egészségtelen táplálkozás és a kevés mozgás. Az ebben szenvedők 43 százalékánál már krónikus veseelégtelenség is fellépett. Tehát a rendszeres mozgással és az egészséges életmóddal – például a táplálkozásra való odafigyeléssel – megelőzhető lenne a nem genetikai eredetű diabétesz. Ez rajtunk múlik!
Az MDT pedig most dolgoz ki egy stratégiai tervet a szűrés és gyógyítás eredményesebbé tételére.
ÚN