Jól kifőzték a Piacfelügyelőség munkatársai, valamint a kereskedők, hogy egy füst alatt három esemény is megfér egymással. Nagyszombaton ünnepi, jókedvű kavalkádba érkeztek azok, akik belevetették magukat a húsvéti piaci forgatagba. Szent György nap ürügyén tavaszköszöntő ünnepség, slambuc-kóstoló és húsvéti „állatsimogató” várta a nagyérdeműt. Gyönyörű, verőfényes, szinte nyár eleji időben telt a nap.
Bőséges választék
Amíg a konyhákban a szombati kora délelőtt kiváltképpen a húsvéti sonka főzésével, vagy süteménykészítéssel telt, többen még friss salátáért, zöldféléért siettek ki a Piacra. Jól tették, bőséges kínálat, kiapadhatatlan tojás készletek, a tavasz színeiben pompázó virágok várták a vásárlókat. Csábító volt a füstölt hús- és gyümölcs kínálat is. Rengetegen voltak. A lacikonyha soron megterített asztal, messziről látható transzparens jelezte: nemsokára megérkezik az uzsonna. A hangosbemondóban pedig többször elhangzott a kedves invitálás.
Pásztorok ünnepe, a tavasz kezdete
10 órakor megkezdődött a tálalás, több száz tojáskrémes kenyér sorakozott a hatalmas tálcákon. A slambucra kicsit várni kellett, az óriási mennyiségben készülő adagban bizony nehezen puhult a burgonya. Idővel megérkezett az óriási kondér, előkerült a merőkanál és a kis tálkákba illatos, gusztusos étel került. A slambuc, amely tésztából és krumpliból készülő, paprikával és szalonnával ízesített pásztorétel. Érdekessége: csak és kizárólag akkor nevezhető ezen a hangzatos slambuc néven, ha bográcsban készítik. A piaci óriás bogrács alkalmazását megerősíthetjük, már csak emiatt is slambuc volt a slambuc. Falatozás közben megtudtuk: a hajdú-bihari ételt valószínűleg a Hortobágyon készítettek először a pásztorok…Csupa olyan alapanyag szükséges hozzá, amit az állatok kihajtásakor gond nélkül magukkal vihettek. A gasztronómiai élvezetekkel érkezetünk el Szent György napjához. A néphagyomány ugyanis áprilist Szent György havának nevezi, a hónap 24-ik napja pedig sárkányölő Szent György ünnepe. A népi emlékezet e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. A rómaiak is ezen a napon tartották Palilia nevű pásztorünnepüket.
Állatsimogató
A délelőtt kedves pillanataira a gyermekek minden bizonnyal sokáig emlékeznek majd. A slambucos asztalnál – stílusosan – két apró gidával ismerkedhettek. A bátrabbak a ketrecbe is bemerészkedtek, megtörtént a közeledés. Az állatkák állták a kíváncsi tekinteteket, a kezdetben bátortalan, tétova simogatásokat. A gidák jutalma friss káposztalevél volt. A gyermekeké a kereskedők ajándéka: csoki tojás, festett tojás, sokféle édesség.
A virágpiacnál folytatódott a több évtizedes húsvéti hagyomány: nyuszi, kiskacsa várta a gyerekeket. A forgatag délre alábbhagyott. Hiába, a háziasszonyokat és a házias férfiakat egyaránt az otthoni konyha várta. Ahol a tűzhely mellett, egy füst alatt , sokféle feladatot mért még a készülődőkre a délután. Jöhetnek a vendégek, a rokonok.
Kellemes húsvéti ünnepeket!
B. K
Slambuc a’ la újpesti Piac és Vásárcsarnok
Családi adag
Hozzávalók:
50 dkg krumpli
20 dkg lebbencstészta,
Egy nagyobb fej hagyma
20 dkg húsos füstölt szalonna
Piros paprika
Só
Elkészítés:
A szalonnát apró kockára vágjuk, kisütjük, a pörcöt kiszedjük. A kockára vágott hagymát a zsiradékon megfonnyasztjuk, majd hozzátesszük a tésztát, és szükség szerint kavargatva arany barnára pirítjuk. Beletesszük a meghámozott, karikára vágott krumplit, felhevítjük, megszórjuk a pirospaprikával, gyorsan elkeverjük, és azonnal felengedjük annyi vízzel, hogy a krumpli épp csak ellepje. Beletesszük a szükség szerint a sót. Felforralás után lassú tűzön főzzük, többször megforgatva, míg a krumpli és a tészta megpuhul, és az egész levet felissza.
Jó étvágyat!