A víz pont úgy jött, mint máskor. “Csak” mennyiségi különbséget jeleztek előre. Azt mondták az időjósok, hogy minden idők legnagyobb áradása vonul le a vén Dunán. Ebből már sokan levonták a következtetést. Nagy baj lesz itt.
S nem lett baj.
Miért is? Mert most minden, ami pozitív emberi érték, újra ott volt a magyarban. A profi vízügyesek, katasztrófavédők (tűzoltók) rendőrök fáradtságot nem ismerve ott voltak a gátakon. Az önkormányzat dolgozói munkaerőt és anyagi ráfordítást nem kímélve ott volt a gátakon. Társadalmi és polgárőrszervezetek a védekezés elejétől a végéig ott voltak a gátakon. Végül, de nem utolsó sorban önkéntesek százai, ahol kellett ezrei az ország minden részéről ott voltak a gátakon.
Bámulatos volt az összefogás, s jó érzés volt az összefogás részesének lenni. S ebben egész Újpest részt vett. Tudtuk, hogy Újpest egy összetartó közösség, és ez most újra bebizonyosodott. Nem számított pártpolitika, társadalmi hovatartozás. A futballszurkolók csoportosan jöttek a gátra, szerintem az egész újpesti tábor kint volt. Láttam amint az MSZP-s képviselő fidelitaszos fiatalemberrel lapátolt. Adjon az Isten köszönéssel köszönők, Greenpeace aktivistákkal zsákoltak. Öreg, láthatóan nem túl tehetős néni saját sütésű rétest hozott, csinos szőke hölgy Porsche Cayennel tele csomagtartó szendvicset hozott. Újpest éttermei a gátakon dolgozóknak főztek.
S volt még valami ami nem volt látható, de a korábbi árvizekkel ellentétben óriási különbség volt. Volt központi koordináció. A Helyi Védelmi Bizottság 0-24 órában folyamatosan dolgozott, s az adminisztráció és logisztika nyűgös, de létfontosságú terheinek egy részét levették a gátakon dolgozókról. A helyi védekezők azt érezhették ha erejükhöz képest nagyobb a baj, van ki segítsen. S ahol szükség volt – szerencsére nálunk nem kellett – ott komoly katonai szárazföldi és légi jármű kapacitás állt rendelkezésre s segített. Mindenki tette a dolgát és ott segített ahol tudott. S a víz ahogy jött, úgy el is ment. Mert…
„… miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.”
Köszönet és Tisztelet mindenkinek aki az árvízi védekezésben rész vett.
Újpest Önkormányzata