Nyereségesen lehet majd üzemeltetni a tervezett Gellért-hegyi siklót – jelentette ki Kerpel-Fronius Gábor egy pénteki sajtóbeszélgetésen.
A főpolgármester-helyettes szerint távlati céljuk autómentessé tenni a Gellért-hegyet, a siklóval pedig ki lehetne váltani a Citadellát elözönlő turistabuszokat.
A főváros a turisták számából számította ki a sikló várható bevételeit: van olyan becslés, amely szerint az éves haszon elérheti majd az egymilliárd forintot. Kerpel-Fronius azt mondta:
a sikló majdani profitjából a főváros más, természetvédelmi célú fejlesztéseket finanszírozna.
A sikló a Dunától nem messze, a Hegyalja útnál, a Gellért-hegy lábától indulna. Gyalogos alagúton lehetne megközelíteni és az első mintegy száz méteren maga a jármű is a föld alatt haladna, majd valahol az Orom utca, Bérc utca vonalában érne ki a földfelszínre.
Jelenleg is folynak az egyeztetések a kormány által felállított Budapesti Fejlesztési Központtal (BKF) arról, hogy az építkezési költségekből (ami becslések szerint 1,5 milliárd forintot tesznek majd ki) mennyit áll az önkormányzat és mennyit a központi költségvetés, ahogy arról is, miképpen osztoznak majd a bevételeken.
Bardóczy Sándor főtájépítész azt mondta:
az építkezés két év múlva kezdődik, és 2024-ben indulhat el a Gellért-hegyi sikló.
Bardóczy Sándor és Kerpel-Fronius Gábor
A főváros egyébként szeretné, ha egységes stratégiát kapna a nagyobb budapesti zöldterületek kezelése és fejlesztése. Ennek részeként készül a Gellért-hegy megújításának terve is, amit november elején a közgyűlés elé terjesztenek majd.
Már meg is kérdezték a helyi lakosságot, a felmérésből kiderült:
a többség elégedetlen a Gellért-hegyi állapotokkal, különösen a turistabuszok okozta forgalomnövekedés miatt panaszkodnak.
A főváros az elkészült tervről – így a siklóról is – újból ki fogja kérni az I. és a XI. kerületi lakosság véleményét.
Egyébként a Gellért-hegyi közpark stratégiai tervének első szakaszával, az állapotfelméréssel, már végzett a BFVT (a Városépítési Tervező kft). Ebből már adódnak viszonylag triviális következtetések, például, hogy
a sétányok, kilátók állapotán, a felszerelések állapotán mindenképpen javítani kell.
Kerpel-Fronius szerint ugyanakkor nincs garancia arra, hogy lesz elegendő forrás a teljes megújításra, viszont amikor kisebb-nagyobb beavatkozásokra lehetőség lesz, akkor azokat nem ötletszerűen, hanem a stratégiához illeszkedően tudják majd kivitelezni.
(Fotó: Facebook)