A szervezet vitálanyagkészletének jelentős mértékű csökkenése tavaszi fáradtságot eredményez. Tápanyagok nélkül nem tud működni a sejtrendszer. Amennyiben nincs elég energia az optimális működéshez, úgy lelassulnak a folyamatok, ezért érezzük a fáradtságot.
A tavaszi megújulást a táplálkozásban a csírák prezentálják a legjobban. A növény fejlődésének az első szakaszában történik a legnagyobb változás, ugyanúgy, mint az emberi fejlődésnél. A mag csírájából nő ki a sziklevél és a gyökérzet. Ebből adódik, hogy a csírában benne van az egész növényre jellemző tápanyagtartalom. Ilyenkor a vitamin és az ásványi anyag mennyisége többszázszoros is lehet. A csíráknak magas az enzimtartalmuk, hiszen a gyors növekedés a sok enzimatikus folyamat révén jön létre. Az enzimek azonban hőérzékenyek, ezért nem ajánlatos főzni, mert 40 fokon elbomlanak.
A csíráztatható magok repertoárja is egyre bővül. Ízlésünknek megfelelően választhatunk: retek, mustár, görög széna, napraforgó, vörös here, zab, lucerna, brokkoli, búza, hagyma magját.
Egyszerre többféle magot is csíráztathatunk, de figyelni kell, hogy hasonló csíráztatási idejűek legyenek. A friss csírák 3–7 nap alatt kizöldülnek, és tápanyagdús, ízletes eledelként tehetik változatossá az ételeket. Nyersen fogyasztjuk a csírákat önmagukban, szendvicsekhez vagy salátába keverve. A készétel tetejét is ízesíthetjük vele.
Natúr zöldsalátához, ecetes salátához, tejfölös, majonézes salátához új ízeket varázsolhatunk az asztalra. Tízóraira, uzsonnára, de vendégvárónak is kitűnő. Sós aprósüteményekhez friss, színes zöldségekkel a csírák új színekkel, vitaminokkal, ásványokkal töltenek fel tavasszal. Fogadjuk szeretettel a megújuló élő természetet!
Lettner Annamária dietetikus