2008. december 18-án a Kisebbségek Napján került sor a Hazai Kisebbségekért Díjak átadási ünnepségére. A Parlament Kupolatermében a köztársasági elnök és az Országgyűlés elnöke jelenlétében Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől vette át Rácz Gyöngyi az „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság tevékenységéért járó díjat.
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-style-parent:””;
font-size:10.0pt;”Times New Roman”;}
Az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság 1986-ban jött létre. Felismerve a legfontosabb feladatokat a cigányság társadalmi és kulturális felemelkedése szempontjából, számos programot dolgozott ki és valósított meg a helyi és a kisebbségi önkormányzatokkal együttműködve, bevonva munkájukba a cigány gyermekekkel foglalkozó pedagógusokat és a cigány művészeket. A társaság elnöke, Rácz Gyöngyi évtizedek óta fáradhatatlan energiával segíti a cigányságot. Otthonában beszélgettünk múltról, jelenről, jövőről.
– Milyen lépések előzték meg a társaság megalakulását?
– A hetvenes évek végétől a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban dolgoztam. Több iskolában, így Újpesten is végeztünk módszertani kísérleteket, cigány-magyar képes szótárt készítettünk és posztgraduális képzéseket szerveztünk a pedagógusoknak. A helyzet sajnos nem sokat változott, sőt. A kisebbségi önkormányzatok nagyon kevés költségvetéssel működnek, a szegénység miatt pedig nő a távolság az emberek között.
– Milyen feladatokat vállalt magára a társaság?
– Pedagógiai–művészeti, differenciált fejlesztést segítő, családsegítő, felnőttképzési programok, szakmát adó képzések indítása és gondozása fűződik hozzánk. Fiatalok képzésével részt vállaltunk a hazai kisebbségi média és színház megteremtésében. Neves cigány művészek közreműködésével nagy sikerű kulturális rendezvények szerepelnek programunkban; kutatást végeztünk az újpesti cigányság történetével kapcsolatban, tizenhat településen pedig elindítottuk az „Ez a föld a hazám” elnevezésű helytörténeti mozgalmat.
– Hogyan fogadta a társadalom a társaság megalakulását?
– Nagyszerű magyar és cigány értelmiségiek, pedagógusok, művészek – többek közt Lakatos Menyhért, Péli Tamás, Kovács József Hontalan, Járóka Sándor – segítettek bennünket. Kulturális programokat szerveztünk, felsőfokú képzést adtunk közel száz fiatalnak, OKJ-s szakképzést a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetével. Tavaly az Erzsébet utcai Általános Iskolában indítottunk el egy pedagógiai-művészeti programot, idén pedig továbbképzéseket, tanulmányi versenyeket, különböző kiadványok megjelentetését, filmsorozatok elkészítését tervezzük. Azt vallom: egy generáció felzárkóztatása – pedagógusi és szülői támogatással – óriási változásokat hozna a cigányság életébe!
Molnár István Gábor, a társaság kulturális ügyvivője az Újpesti Roma Önkormányzat képviselője. Az Újpesti Napló egyik legolvasottabb rovata fűződik nevéhez. A cigányság történetének kutatója. Fotóesszét, tanulmányokat készített az újpesti romák mindennapjairól, és közel száz jelentős kulturális rendezvényt szervezett Újpesten.
– Szentandrássy István festőművész, Horváth Dávid fotóművész, Szakcsi Lakatos Béla jazz-zongorista, Bangó Margit énekes csak néhányan azok közül, akik az elmúlt években megtiszteltek bennünket. Szerveztünk filmklubot, író-olvasó találkozót, szakmai előadásokat, kiállításokat és természetesen vannak terveink is: szeretnénk egy hagyományos cigány bált rendezni és egy koncertre hívni a 100 tagú cigányzenekar művészeit. Szerencsére Újpest Önkormányzatától sok segítség érkezik: helyiséget, anyagi támogatást kapunk.
– Hogyan tudja segíteni a kisebbségi önkormányzat az itt élő cigányságot?
– 1995-ben alakult meg az önkormányzat és szerencsére kiváló kapcsolatot tudtunk kialakítani az itt élőkkel. Csóka János Pált, az önkormányzat vezetőjét elsősorban szociális problémákkal keresik meg; helyettesét, Giczy Bélát oktatási, Balogh Arankát gyermekvédelmi, Szűcs Sándort és engem főleg kulturális kérdésekkel. Nagyszerű segítőnk, Rozner László sok bajbajutottnak segített már a munkahelykeresésben, jó páran megmenekültek a kilakoltatástól, néhányuknak bútort, ruhát, élelmiszert szerzett. 7-8000 főre tehető az újpesti cigányok lélekszáma. Nagyjából sejthető, hány fiatal van köztük, és sajnos kevesen folytatnak közülük közép- vagy felsőoktatásban tanulmányokat. Vannak persze kivételes, kiemelkedő tehetségek: Gulyás Erzsébet építészmérnöknek tanul, Dinók Henriett pedig a Károli Egyetem jogi karára jár. Bízom benne, hogy példaértékű lesz szorgalmuk, kitartásuk a többi fiatal számára.
– Tíz éve kutatom az újpesti cigányság történetét, ezekből születtek az írások. Jól esik, hogy a „többségi” lakosságnak is tetszik a sorozat, sőt ismerek olyanokat, akik gyűjtik is a cikkeket. Azt gondolom, egymás elfogadása nagymértékben a megismerésen múlik. Az értékeket is fel kell mutatni ahhoz, hogy segíteni tudjunk a lemaradókon. Ez a Társaság és a Roma Önkormányzat közös programjának lényege.