A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén döntött a különböző budapesti közterületek elnevezéséről, így mostantól hivatalosan is Esterházy János nevét viseli majd egy újpesti park.
Mint ismert, Újpest képviselő-testülete Wintermantel Zsolt javaslatára 2008 nyarán ellenszavazat nélkül határozott arról, hogy a németbarát szlovák csatlósállamban a zsidók elhurcolása ellen bátran kiálló magyar honatya nevét vegye fel a Nádor utca és Vécsey utca kereszteződésénél található park.
Bár az elvi döntés megszületett, végrehajtására nem került sor, mivel a szocialista városvezetés nem jutatta el a fővárosi önkormányzathoz – közterület elnevezéséhez a kerületeknek ki kell kérniük a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyását. „Az önkormányzati választás után egyik első intézkedésem volt a döntésnek érvényt szerezni, benyújtottam Újpest erről szóló határozatát a fővárosnak” – idézte fel a történteket Wintermantel Zsolt. A polgármester az Újpesti Naplónak elmondta, időközben a főváros Esterházy Jánosról nevezte el az egyik rakpartot, és érvényben lévő rendelete szerint egy személyről csak egy közterületet lehet elnevezni Budapesten. „Újpest továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Esterházy János emberi nagysága előtt ekképpen is tisztelegjen. Bár mulasztásban vagyunk, kötelességünk végrehajtani a képviselő-testület döntését, ennek érdekében tettem is lépéseket. A Fővárosi Közgyűlés várhatóan március végén határoz arról, hogy a névadási korlátozás csupán egy kerületen belüli közterekre vonatkozzon. Amint módosul a fővárosi rendelet, nem lesz akadálya, hogy Újpesten egy park őrizze Esterházy János emlékét” – fogalmazott a polgármester.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén döntött az elnevezésekről, így mostantól hivatalosan is Esterházy János nevét viseli majd egy újpesti park.
Egy vonatkozó rendelet módosítása értelmében a személyre történő közterület-elnevezések tekintetében a korábbi 25 éves időbeli korlátozás 5 évre csökkent, így tér vagy utca viselheti a legendás Aranycsapat egyes elhunyt tagjai (Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József), valamint a szintén világhírű labdarúgó, Dalnoki Jenő nevét.
Utcát neveznek el Bauer Sándor, Esterházy János, Fáy Ferenc, Mansfeld Péter mártírokról, Illyés Gyula, Romhányi József és Wass Albert irodalmárokról. Mellettük a magyar színjátszás és operatörténet kiemelkedő alakjairól is neveznek el területet: így például hamarosan lesz Budapesten Sinkovits Imre utca, Domján Edit utca és Simándy József utca.
Ezentúl olyan nem magyar személyről is lehet közteret elnevezni, akinek élete, munkássága az emberiség egyetemes történelmében kiemelkedő jelentőségű volt. Ekképp változik a Köztársaság tér II. János Pál pápa térre. Néhány városrész visszakapja korábbi nevét, így lesz a Moszkva tér újra Széll Kálmán tér.
A korábbi online szavazás végeredményének megfelelően a Margit híd budai hídfője közelében kap teret az ’56-os forradalomért sokat tevő Elvis Presley. A Lágymányosi híd pedig II. Rákóczi Ferenc nevét viseli ezentúl.
Életrajz
Az 1901-ben Nyitraújlakon született Esterházy János a trianoni békediktátum után a felvidéki magyarok politikai vezetője, a kisebbségek jogainak mindenkori védelmezője volt, Esterházy volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a 68/1942-es alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt.
1944-ben Magyarországon a nyilas hatalomátvétel után börtönözték be. A II. Világháborút követően Gustáv Husák utasítására letartóztatták és átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Egy évig a moszkvai Ljubljankában tartották fogva. Koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték és Szibériába deportálták. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án egyetlen ülésen Pozsonyban halálra ítélte a fasizmussal való együttműködése miatt. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak, elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, míg 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak. Sírhelyét csak halála után ötven évvel sikerült felfedezni, Karel Schwarzenberg herceg kutatta fel. Esterházy János földi maradványai Prágában, egy tömegsírban nyugszanak, a kommunizmus több más áldozatával együtt.
A mélyen hívő, a kisebbségek ügyét mindenkor szolgáló, zsidókat mentő politikus hitvallása, később szállóigévé vált mondata az volt, hogy „a mi jelvényünk a kereszt, és nem a horogkereszt”.