A hatvan éve elhunyt Esterházy Jánosra emlékezett Újpest Önkormányzata a Városházán és az Esterházy János téren.
Az egybegyűlteket az Újpesti Önkormányzat képviseletében dr. Zsigmond Barna Pál köszöntötte. Az alpolgármester hangsúlyozta: erkölcsi kötelességünknek érezzük, hogy ápoljuk Esterházy János emlékét, ennek egyik kézzelfogható állomása Újpesten a Gróf Esterházy János Emlékpark és ez az emlékülés is, amely az Újpesti Városvédő Egyesület kezdeményezésére, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet partnerségével és az Újpesti Önkormányzat támogatásával jött létre.
Az Esterházy János Emlékévet a felvidéki Pázmaneum Polgári Társulás hirdette meg a felvidéki magyar politikus mártírhalálának hatvanadik évfordulójára. Az 1901-ben született gróf Esterházy János, az Egyesült Magyar Párt ügyeleti elnöke 1957. március 8-án hunyt el a csehszlovákiai Mírov börtönében. A Felvidék magyar vezetőjének életútját a Rákóczi Szövetség alelnöke és az Esterházy János Emlékbizottság elnöke, Martényi Árpád és Szerdócz J. Ervin, Újpest és Rákospalota rabbija idézte fel, politikai és életmentő tevékenységét Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója ismertette. Az emlékülésen Hirmann László történelemtanár, az Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium igazgatója arról beszélt, hogy a kitelepítés és a holokauszt hogyan jelenik meg a közoktatásban, majd Paulisz Boldizsár, az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület alapítója mutatta be a civilszervezet tevékenységét.
A megemlékezés koszorúzással zárult a Gróf Esterházy János Emlékparkban. Az Újpesti Városvédő Egyesület a nemzeti összetartozást jelképező tölgynél elhelyezte azt a földet, amelyet Esterházy János szülőföldjéről hozott. Az Alsóbodokról származó földet Horváth Zoltán főplébános, esperes áldotta meg.
Cs.J.