Meglátszik Újpest fizimiskáján, hogy az önkormányzati pályázatot elnyert kertészeti cég munkatársai értik és szeretik a dolgukat. Az új növényekkel felfrissített közterületi virágoskertek kivirultak, a füvet rendszeresen nyírják. Nem egyöntetű viszont a fák kivágásával és nyesésével kapcsolatos munkájuk fogadtatása. Valóban siralmas látvány egy megkopasztott fa, vagy fasor, s igencsak borzolja a kedélyeket.
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
MicrosoftInternetExplorer4
st1:*{behavior:url(#ieooui) }
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-style-parent:””;
font-size:11.0pt;”Calibri”,”sans-serif”;
mso-fareast-“Times New Roman”;
mso-bidi-“Times New Roman”;}
A magyarázatért megkerestük Lőrincz Mihályt, a Városüzemeltetési Iroda osztályvezetőjét és Móczár Béla parképítő kertészmérnököt .
-A lehetőségekhez képest rendszeresen és folyamatosan ellenőriztetjük a fasoraink és fáink állapotát – válaszolt kérdésünkre Lőrincz Mihály. – Sok esetben a fán kívülről nem lehet megállapítani, egészséges-e, vagy beteg. Ultrahangos eszközökkel egyeként meg lehetne vizsgálni őket, iszonyatosan nagy pénzért, hiszen közel százezer fa van Újpesten, részben köz-, részben magánterületen. Marad a szakértői vizsgálat, amire Újpesten Móczár Béla kertészmérnök, igazságügyi szakértőt kértük fel, aki negyvenöt éve foglalkozik parképítéssel. Ifjításnak nevezi a szaknyelv, amikor egy fát metszéssel drasztikusan „megkopaszítanak”. Ez a szakmában teljesen elfogadott megújítási mód. Visszavágják, ha túl magasra nő és veszélyt jelent a környezetre, vagy elveszi a fényt a környező lakásoktól. Ez történt a József Attila utcában is, ahol ezt a drasztikus módszert alkalmazták, és bizony volt, aki az oxigén, az árnyék, a megsemmisített madárfészkek miatt berzenkedett. Szembe kell nézni azzal, hogy a jobbítás ilyen károkkal is jár. Ahol tojásokat találnak a fészekben, megvárjuk, míg kirepülnek a fiókák. A madár – ez sem köztudott – minden évben új fészket rak a régi piszokkal, tetűvel teli, elhasznált helyett.
A felnőtt, 20-25 méter magas fának van bizonyos térigénye. Ha járda mentén, házak mellé ültetik, nem kap elég fényt, nem alakul ki a szabályos lombkoronája, elkezd hajolni az úttest fölé – ad szakszerű magyarázatot Móczár Béla. – Ez történt a József Attila utcában is. Azokat a japán akácokat 30-40 éve ültették, a szűk utcában a házakhoz túl közel és túl sűrűn. Így a lombkoronájuk rendkívül sűrű, teli elszáradt ágakkal, amelyek ráhullanak a járókelőkre, a parkoló autókra. Az ott lakók többsége pedig arról panaszkodott, hogy a terebélyes fák annyira beárnyékolják a lakásukat, hogy nappal is villanyt kell gyújtaniuk. A megoldás vagy a növény cseréje, vagy ifjítása. A megifjított fák még húsz évvel tovább fognak élni. Két év múlva már erőteljes hajtások lesznek láthatók. Ha pedig a fagyökerek a földfelszín fölé nőnek és balesetveszélyesek – például felpúposítják a járdát –, gyökérmetszést végzünk.
Káposztásmegyer II. szegletében, a Kiserdő területén a nyári szabadságolások ellenére dr. Trippon Norbert alpolgármester és két helyi önkormányzati képviselő is kezükbe vették az „események irányítását”: motorosfűrésszel, fűnyírógéppel áldoztak közvetlen környezetük szépítése érdekében.
-Komoly problémát jelent a parlagfű, főként a zöldövezeti részeken – kommentálta az eseményeket Horváth Imre. – A saját kertemben is magam irtom a makacs gaznövényt, tágabb otthonomban sem érzem rendhagyónak, ha teszünk ellene.
-A fák – akár a gépek – folyamatos karbantartást igényelnek – vélte Gergely Zoltán. – Hogy melyeket kell kivágni és melyek szorulnak kezelésre azt a szakember dönti el, természetes dolog, hogy a lehetőségünkhöz mérten segítünk ebben.