Egy hónappal ezelőtt hurkafesztiválra és kóstolásra várta az újpestieket a Piac és Vásárcsarnok, március 5-én, szombaton felszolgálták a desszertet is. A piacfelügyelőség és a kereskedők meglepetése nyomán a szombati nyüzsgő piac az étkezde soron állóképre váltott, libasorba álltak a piaci bevásárlásra érkezők a fánkos asztalnál. Délelőtt tíz órára a Nap is kisütött.
A kínáló tálakon lévő, gyönyörű, kerek, mosolygós fánkokat a Lipót pékség készítette: 150 lekvárral, és ugyanennyi vanília krémmel töltött változatot sütöttek. A Lacikonyha a gasztronómia másik finomságát, a túrófánkot kínálta, százas nagyságrendben. A fánk hívei befogadták a Lipótvár étkezde palacsintáit is, ezzel még emlékezetesebbé vált a szombati piaci bevásárló nap.
A fánkot, palacsintát élvezettel fogyasztották a vásárlók. Tihanyi Árpádné, Éva, például arról mesélt: bizony macerás dolog az otthoni fánksütés. Míg fiatalasszony korában meg sem kottyant a farsangi csemege elkészítése, nyugdíjasként legfeljebb egyszer, télen fog hozzá,akkor is csak az unokák kedvéért. – Amióta a legtöbb pékség és cukrászda tálcán kínálja a farsangi fánkot, kár a vesződségért. Legalább olyan jó, mintha én készítettem volna!- tette hozzá nyomatékkal.
Somogyi Zsuzsa és kislánya, a negyedikes Réka, a túrófánkkal ismerkedtek- finom- mondták elismerésül. – Kár, hogy a papa otthon maradt,- takarít. – Bár ő egy tucatot is képes lenne magába gyűrni-mondták nevetve. – Nagyon kedvesek a piacosok, hogy a mi kedvünkért fáradoztak- mondták búcsúzóul.
A fánk- és palacsintakészítők örömmel sütkéreztek a sikerben. Elfogyott minden az asztalról. Fánkfesztiválra ugyan egy évet várnunk kell, de talán jó hír: húsvét előtti szombaton folytatódik a piaci kóstolgatás, slambucfesztivált rendeznek.
Egy kis történelem
Úgy tartja a gasztronómia-történelem, hogy a farsangi fánk osztrák eredetű és egy bizonyos Krapfen nevű pék özvegye a sütemény feltalálója. Persze, mint ahogyan az lenni szokott, a véletlennek is nagy szerepe volt a dologban. Az asszony özvegységre jutván, nehezen bírta a sok munkát. Egy alkalommal a türelmetlenkedő vevők közé akart vágni egy tészta darabkát, de az célt tévesztve a forró olajba esett. Szép aranysárgára sült. Így született az első farsangi- bécsi - fánk, a Krapfen. Persze minden teóriának rögvest megtalálják a korábbi változatát is, mely szerint például már II. Ramszesz egyiptomi fáraó sírjának domborművén jól látható egy „fritőz”, amelyben két rabszolga csiga alakú süteményeket készít. De több vallás kultikus süteménye között találunk fánkot: a Hanuka ideje alatt fogyasztott fánknak régi történelmi háttere van. A fánk európai elterjedését többen Marie Antoinette királynéhoz kapcsolják, aki egy kalandos karneváli éjszakán ismerte meg a süteményt. Nos, szerencsére nem kell a fánk kapcsán eldöntenünk az örök talányt, mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás. Sokan állítják: a farsangi fánk rumos baracklekvárral a legfinomabb.
B. K
(fotó: Horváth Dávid)