Nyár végén a Duna egyszerre csak mesebeli színpaddá alakul át: a folyó felett táncoló ezernyi apró rovar fénylő fátyolként borítja be a vizet. Ez az újpesti Duna-parton is megfigyelhető jelenség a dunavirágzás, a természet egyik legkülönlegesebb, mégis igen törékeny csodája.
Mi is ez egyáltalán?
A dunavirágzás a kérészek tömeges nászrepülését jelenti. Ezek az apró, törékeny rovarok több éven át fejlődnek a Duna üledékében, majd egyetlen este alatt rajzanak ki, hogy néhány órán belül párosodjanak, lerakják petéiket, és ezzel életciklusuk véget érjen. Rövid földi pályafutásuk fehér, lebegő fátylat idéz a víz felett, ami feledhetetlen élményt nyújt. „E látványos esemény nemcsak biológiai különlegesség, hanem a folyó vízminőségének egyik fontos jelzője is: ha a kérészek jelen vannak, az a víz tisztaságát és egészséges állapotát mutatja.” – árulta el a téma szakértője, dr. Kriska György, az ELTE Biológiai Intézet docense, városunk nagyra becsült természettudósa.
Idén korábban jött el a csoda
Idén már július 23-tól megfigyelhetjük a repülő dunavirágokat a budapesti szakaszokon – jóval korábban, mint az augusztusban megszokott rajzási időszakban. Városunk ebből a szempontból is kiváló adottságokkal rendelkezik, hiszen a Népsziget környékén és az Újpesti-öbölnél is megfigyelték ezt a jelenséget. Dr. Kriska György szerint nem véletlen az, hogy a hasonlóan aszályos tavaszok ezt okozzák. „Az alacsony vízállás kedvezett a korai rajzásnak, hiszen a partmenti vizek ilyenkor jóval melegebbek és ezért sokkal több alga fejlődik ki ezeken a szakaszokon, ami bőséges táplálékot biztosít a lárvák számára.”
Az idő előtt érkező rajzás miatt esténként speciális kék fénysorompókat kapcsoltak fel több helyen is a folyó mentén, hogy a védelem alatt álló kérészeket a víz felett tartsák, és megakadályozzák, hogy az aszfalton tömegesen elpusztuljanak. Ez a fajta gondoskodás is emlékeztet arra, hogy a természet csodáinak megőrzése közös felelősségünk. A dunavirágzás csak akkor maradhat fenn, ha vigyázunk a folyó tisztaságára, és figyelembe vesszük a rovarok érzékenységét. „A most érkező majd két méteresre becsült dunai árhullám valószínűleg megszakítja majd a rovarok mostani rajzását, de ha elül az ár, a kérészek folytatni fogják táncukat. Véleményem szerint ez azt is jelkenti, hogy augusztus végéig biztosan megfigyelhetjük majd ezt a csodálatos jelenséget.”
Mit érdemes tudni, ha látni szeretnénk?
Az ELTE Biológiai Intézet docense arról is beszélt, hogy mikre kell odafigyelnünk, ha meg szeretnénk csodálni e jelenséget. „Ellenőrizzük az időpontot, hiszen a rajzás ideje változó. Hasznos, ha természetvédelmi csoportok és híroldalak jelzéseit figyeljük. Ha elindulunk, vigyünk magunkkal lámpát, de használjuk óvatosan: a túl erős fény zavarja a kérészeket. Ne nyúljunk a rovarokhoz! Rövid életük van, hagyjuk őket zavartalanul elvégezni feladatukat.”
Maradandó élmény
Aki egyszer már látta, nehezen felejti el. A parton állva, szemlélődve egyszerre érezni ilyenkor a természet erejét és törékenységét. A dunavirágzás nem harsány jelenség, inkább csendes, ünnepélyes. A rovarok rövid, de fenséges násztánca egyszerre szól az életről és az elmúlásról – egy olyan pillanat, amikor a környezet szó szerint megállítja az embert. A hétköznapi rohanásban megfáradtakat kiszakítja a megszokásból, és megmutatja, milyen törékeny, de mégis csodálatos dolog az élet.
Nem véletlen tehát, hogy egyre többen zarándokolnak el a folyópartra ilyenkor: természetfotósok, családok vagy egyszerűen kíváncsi városlakók. A dunavirágzás igazi közösségi élmény: ismeretlen emberek állnak meg egymás mellett csendben, és együtt figyelik az élet e röpke csodáját.