A felelősségbiztosítás legismertebb fajtája a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) a biztosított által a szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével mások vagyonában okozott károkra és személyi sérülések esetére nyújt fedezetet. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosítók a 2013. január 1-jétől alkalmazandó díjtarifájukat a hatályos jogszabályok alapján állapították meg meg és tették közzé október 30-ig.
Az alábbiakban a szerződés mikéntjéről és szabályairól olvashat
I.3. Szerződés az új biztosítóval
I.3.1. A 2012. október 30. napjáig meghirdetett díjtarifához kapcsolódó szerződéskötés szabályai
Mivel a közúti forgalomban gépjárművel csak érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet részt venni, felmondás esetén feltétlenül gondoskodnia kell új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötéséről az újonnan választott biztosítónál. A biztosítási szerződés megkötésekor fokozottan ügyeljen arra, hogy amennyiben a díjtarifa szerint valamely kedvezmény igénybevételére jogosult, akkor a kedvezmény igénybevételéhez szükséges dokumentumot — másolatban — mellékelje az ajánlathoz.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szerződéskötéskor a díj megállapítása szempontjából lényeges valamennyi körülményt a valóságnak megfelelően közöljön a biztosítóval. 2013. január 1-jétől ugyanis a biztosítóknak lehetőségük nyílik arra, hogy a szerződés díját – legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő 60 napon belül – a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal utólag módosítsák, amennyiben az üzembentartó a szerződéskötéskor a valóságnak nem megfelelő adatokat közölt, és emiatt a szerződés díja a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól eltér.
A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után baleseti adót kell fizetni. Az adót a szerződést kötő személy vagy szervezet fizeti meg. A baleseti adófizetési kötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik és utolsó napján szűnik meg. Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj. Az adó mértéke az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj 30 %-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet.
Az adót a biztosítók állapítják meg és szedik be az ügyfelektől, illetve utalják tovább az állam részére. A megállapított baleseti adót alapesetben a biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell a biztosítónak befizetni. Az adó kiszabása a biztosítási díjfizetés rendszerességéhez igazodik, vagyis, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjat negyedéves rendszerességgel fizetjük, az éves baleseti adó arányos részét is negyedévente fogja beszedni a biztosító. Amennyiben az ügyfél a biztosító által megállapított baleseti adót és a biztosítási díjat megfizette, nincs további tennivalója, az adó központi befizetését és bevallását a biztosító intézi.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a biztosító a szerződő által befizetett összegből elsőként a baleseti adót majd ezt követően a díjat könyveli le. Amennyiben a szerződő a díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett be, a szerződés díjhátralékossá válik, és akár meg is szűnhet.
2011. július 1-jétől megszűnt a biztosítók azon kötelezettsége, amely alapján a szerződés megszűnését követően a kártörténetre vonatkozó adatokról, illetve a bonus-malus besorolásról igazolást kellett kiadniuk (kártörténeti igazolás). A papír alapú igazolásokat 2011. július 1-jétől felváltotta az elektronikus kárnyilvántartási rendszer, amelyről bővebben olvashat a bonus-malus besorolási rendszer fejezet alatt. A szerződés megkötésekor a legfontosabb változás, hogy a biztosító az üzembentartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja. A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap között lekérdezni a kárnyilvántartásból a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat, és ennek alapján állapítja meg a végleges besorolást.
Az üzembentartó köteles biztosítóváltás esetén megadni az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzembentartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszer azonosító számot, annak érdekében, hogy a Biztosító számára az üzembentartó nyilatkozatában rögzített kárelőzményi adatok ellenőrzését lehetővé tegye.
Amennyiben az üzembentartó az újonnan megkötött szerződésben a bonus-malus besorolást illetően a korábbiakban megállapított besoroláshoz képest eltérést tapasztal, célszerű először a korábbi biztosítóhoz fordulni annak tisztázása érdekében, hogy az elektronikus kárnyilvántartási rendszerbe továbbított adatok helytállóak voltak-e. Javasoljuk továbbá, hogy az üzembentartó a biztosító által megállapított díjat ebben az esetben is fizesse be, így elkerülhetővé válik a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése.
A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott időponttal kezdődik, ennek hiányában a szerződés megkötésének időpontjával. A biztosítási díj a kockázatviselés időtartamára előre illeti meg a biztosítót. A biztosítás első és további díjrészletei a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a biztosítási szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díjrészletek pedig az adott fizetési időszak első napján esedékesek. A díjfizetésre különösen akkor kell ügyelni, ha a szerződéskötés közvetítő útján történik és a biztosításközvetítő az ajánlattételkor nem vesz át díjat. A biztosítási szerződés megkötésekor meg lehet ugyan állapodni abban, hogy a biztosítás első díjrészlete csak a kockázatviselés kezdetét – a szerződés hatályba lépését – követően váljon esedékessé, azonban vigyázni kell arra, hogy a díjfizetés (megállapodás szerinti) esedékességéig az aktuális díj befizetésre kerüljön. Erre a biztosítók általában külön csekket adnak vagy azt a szerződő fél is kérheti.
A díjfizetés követése, pontosabban a szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása egyébként a későbbiek során is jogszabályban rögzített kötelessége a szerződőnek, még abban az esetben is, ha a biztosító nem küld felszólítást/csekket, vagy az késve érkezik meg. A díjfizetésre vonatkozó szabályokról bővebben a Díjbefizetési csekkre vonatkozó szabályok fejezetben olvashat.
Ha a biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig – az esedékességtől számított 60 napos póthatáridővel – igazolható módon fizetési felszólítást küld. A 60 napos türelmi idő elteltével amennyiben a biztosítóhoz nem érkezik meg a díj összege, a biztosítási szerződés – az esedékességtől számított 60. napon – megszűnik. A megszűnés tényéről a biztosító az üzembentartót 15 napon belül, igazolható módon, írásban értesíti.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben az üzembentartó az esedékes biztosítási díjat a fizetési felszólítás kézhezvételét követően csak részben fizeti meg, és emiatt a szerződés díjrendezetlen állapotba kerül, a biztosító a fedezettség megteremtéséhez szükséges díj kapcsán az adott díjfizetési időszakra vonatkozóan nem köteles a teljesítésre vonatkozó ismételt felszólítást küldeni. Ebben az esetben, ha a befizetett díjjal arányos időtartam a 60 napot nem haladja meg, úgy a szerződés az esedékességet követő 60. napon megszűnik. Ha viszont a befizetett díjjal arányos időtartam több mint 60 nap, akkor a szerződés ennek az időtartamnak az utolsó napján szűnik meg.
II. Az érdekmúlás szabályai
A biztosítási szerződés megszűnésének másik jellemző esete az érdekmúlás (ilyen például a tulajdonosváltás vagy a forgalomból történő végleges kivonás). Az érdekmúlás tényét az üzembentartónak írásban kell közölnie a biztosítóval és be kell mutatnia az azt igazoló dokumentumokat is. A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító köteles a megszűnés tényéről és a bonus-malus besorolásról a tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzembentartót írásban értesíteni.
Az üzembentartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál. Ha az előző szerződés érdekmúlás miatt, de az új szerződés kötését megelőzően két éven túl szűnt meg, az új szerződés besorolása csak A00 lehet.
Ha az ügyfél gépjárművét év közben eladja és új gépjárművet vásárol, a korábbi gépjárműre kötött szerződés érdekmúlással megszűnik, azonban az eladás tényét az ügyfélnek a biztosítónál írásban be kell jelentenie. Ez esetben az ügyfélnek visszajár az a befizetett biztosítási díj, amely az érdekmúlás valós időpontját – azaz az adásvételi szerződés megkötésének napját – követő időszakra nyújtott volna fedezetet. Az új gépjárműre vonatkozóan az ügyfél bármely biztosítónál megkötheti szerződését, amelynek kockázatviselési kezdete és évfordulója az új szerződés megkötésének napja lesz. Az új gépjárműre vonatkozóan az új biztosítási szerződést az ügyfélnek a forgalomba helyezés napjával kell megkötnie, amennyiben azonban a tulajdonszerzés már forgalomban lévő járműre vonatkozik, akkor a tulajdonszerzés napjával szükséges az új szerződés megkötése. Amennyiben az ügyfél az új szerződés megkötésével az előbbiekben jelzett időpontokhoz képest késedelembe esik, úgy fedezetlenségi díjat köteles megfizetni. Az új gépjárműre vonatkozó szerződés esetében az ügyfél a korábbi, már eladott gépjárművére vonatkozó bonus-malus besorolásra – az érdekmúlást követő két éven belül – jogosult.
Javasoljuk, hogy az új szerződés megkötése esetében az ügyfelek kellő körültekintéssel járjanak el, és törekedjenek arra, hogy a szerződés díját befolyásoló adatok felhasználásával – akár a biztosítók vagy az alkuszok honlapján elérhető tarifáló programok alkalmazásával – pontosan számítsák ki a konkrét élethelyzetükre vonatkozó díjat, és ennek ismeretében tegyenek ajánlatot a választott biztosítónak.