A piac jövőjéről és a tervek szerint 2009 áprilisában megkezdődő Főtér-program részleteiről az újpesti piac képviselőivel tartott közös megbeszélést dr. Derce Tamás polgármester és dr. Trippon Norbert alpolgármester. Újpest polgármestere a fórum felvezetésében megjegyezte – ahányszor kimegy a piacra, mindig megkérdezik tőle, hogy az önkormányzat el akarja-e adni a területet. A válasz határozott nem.
-Ennek számtalan oka van, köztük sok személyes kötődés is. Én nagyon szeretem a helyet, már három évesen kint voltam, tejfölt ettem, érzelmi szálak kötnek ide. Nincs még egy ilyen piac, ami azt a régi önmagát őrzi, amitől piac egy piac. Az idő viszont megkoptatta a történelmi helyszínt, az első fénykép az 1890-es évekből való. Ez a hely olyan jellegzetessége Újpestnek, mint a víztorony, a Városháza vagy a Duna-part. Szándékosan nem engedtünk bevásárlóközpontot, mert az részben megöli a kiskereskedelmet, másrészt elszemélyteleníti a vásárlást, és akkor elindulunk azon az úton, hogy megszűnnek az emberi kapcsolatok: ezen a piacon még lehet beszélgetni.
Csak tiszta lappal
A Főtér felújítása a piacot annyiban érinti, hogy az infrastruktúrát át kell alakítani jobb körülményeket teremtve, el kell elérni, hogy ne legyen huzatos a csarnok, hogy komfortosabban érezzék magukat a bennlévők, de ez nem a Lehel piac riasztó példáját jelenti, mert az nem piac, hanem bevásárlóközpont lett. Az is elkerülhetetlen, hogy a virágárusok jelenlegi helyét, a „Gombát” átépítsék. Természetesen az ottani árusokról gondoskodnak, a gomba helyére másik épület kerül, a régi árusok a régi feltételekkel jöhetnek vissza.
-Amit a Főtér-programról tudni kell: a tér megépítése az 1910-es évek elején kezdődött, a keramit-lapokat, a kockaköveket 1912-ben rakták le – jellemezte a mára kialakult helyzetet a polgármester. – Elképzeléseink szerint a jelenlegi keramitköves parkolók alá mélygarázs kerül, utána részben visszatesszük a keramit-kockaköveket, arra utalva, hogy ez valaha milyen építészeti érték volt. A közösségi teret, az „agorát” fontos helynek tartjuk, amint a helyi kereskedők tevékenységét is – ezért tartjuk ezt a fórumot, mert semmit sem akarunk erőszakosan megoldani: az erőszak ugyanis soha nem vezet végleges eredményre.
-Egyetértek polgármester úrral, hogy a jelenlegi virágos pavilont át kell építeni – erősítette meg a várható változásokat dr. Trippon Norbert alpolgármester. – Ötletpályázatot tervezünk a Főtér-program keretében, ami magába foglalja a mélygarázs és a „gomba” kivitelezését is. Decemberben írjuk ki, nyilván sok elképzelés születik, melyeket az önök bevonásával tárgyal meg az önkormányzat. 2010 után születhet ebből gyakorlati eredmény, tehát nincs mitől tartani, két-három évig biztosan nem változik a virágpavilon; viszont amikor eljut az önkormányzat a döntésig, meg kell oldani, hogy az árusok ugyanolyan feltételekkel kerüljenek vissza. Semmilyen helyzetbe nem folyunk bele, amelyet erőszakosan, vagy nem tiszta lapokkal játszanak.
Közösségmegtartó elképzelések
A pavilonsorral kapcsolatos változásokkal kapcsolatban ismét több aggodalom fogalmazódott meg, hiszen több tucatnyi kispénzű kereskedő megélhetése a tét:
-Soha nem értettem egyet azzal, hogy ott legyen a „nejlonsor”: ez élelmiszerpiac, nem kínai vagy lengyelpiac – válaszolta meg a kérdést elsőként dr. Derce Tamás polgármester. – Ha tudomásul veszem a jelenlegi állapotot, akkor azt kell mondom, hogy akik itt vannak, maradjanak, figyelembe vesszük az érdekeiket – de újak már ne jöjjenek. Amennyiben valaki visszaadja az engedélyét, akkor megvásároljuk a pavilont, de másnak már nem adjuk ki. Nem szüntetjük meg a pavilon-árusítást: például a kisállat-kereskedést is szívesen visszahoznám, de a köjál meg az uniós szabványok ezt nem teszik lehetővé.
Egy felszólaló véleménye szerint nagyon bántó, hogy akik autóval jönnek, nem látják a környező épületek szépségeit és sokaknak talán arról sincs fogalma, hogy milyen értékekkel bír az újpesti piac.
Az újépítésű lakások lakói talán még azt sem tudják, hogy ez valódi élelmiszerpiac, vagy bolhapiac – erősítette meg a gondolatot dr. Trippon Norbert alpolgármester -; jó volna, nem járnának a szomszédos kerületekbe vásárolni és ezt a képet meg kell erősíteni a piacról. Ezzel együtt a bevásárlóközpontok lejjebb tudják szorítani az árakat és képesek akár éjjel-nappal nyitva tartani. Mi viszont azt gondoltuk, hogy kipróbáljuk a reklám eszközeit: megrendezzük a karácsonyi vásárt, koncertekkel, rendezvényekkel s így olyanokat is ide lehet csábítani, akik egyébként nem piacra járók. Olyan városközpontra van szükségünk, amely idevonzza az embereket, látványban is, kínálatban is. Előre kell menekülni, mert a multikkal szemben nem tudjuk felvenni a versenyt. Az ötletpályázat elbírálásába is bevonjuk önöket, hogy együtt döntsünk arról, milyen legyen a Főtér jövője.
Eltökélt szándék a megvalósítás
Polgármester úr lényegesnek tartotta kihangsúlyozni, hogy a nehéz gazdasági helyzet vagy a megszorító intézkedések nem befolyásolhatják az elképzeléseket:
– Rengeteg támadás fogja érni a tervünket, de az önkormányzat nincs eladósodva, nem is lesz. Vannak olyan anyagi tartalékok, hogy akár saját erőből is végre tudjuk hajtani – akárki akármit mond. Eltökélt szándékunk, hogy végigvisszük a felújítási programot, mert közel száz éve nyúltak hozzá utoljára, az 1972-ben épült vásárcsarnok felhúzásán kívül. A városvezetőket egyáltalán nem érdekli, ki mit mond, végre fogjuk hajtani a tervet. Zaklatott a jelenlegi helyzet, megpróbálják majd politikai célokra felhasználni a munkánkat, mi viszont nem politikai okokból tatarozzuk a városunkat.
Elmaradhatatlanul záporoztak a kérdések a parkolással, az közlekedéssel kapcsolatosan mind a piac, mind a környező utcákat érintően, melyeket Trippon alpolgármester igyekezett megválaszolni:
-Folyamatosan fogadjuk a témával kapcsolatos észrevételeket. A karácsonyi vásár idején az oldalfali nagy üres telek megnyílik, ott legalább ötven-hatvan autó elfér. A végleges megoldás összetettebb probléma, de a jelenlegi helyzet nem tartható. Számtalan elképzelés született, és nem azért nem döntöttünk, mert képtelenek voltunk, hanem mert bármilyen döntést is hozunk, azt önökkel, az újpestiekkel el kell elfogadtatni. A jelenlegi elképzelés, ami ellen lehet tiltakozni: a piacon másfél óráig mindenki ingyen parkolhat, utána fizetni kell. Meghatározunk egy kört, amely a piac parkolási vonzáskörzetébe tartozik, hiszen nyilván a mellékutcákba mennek majd parkolni – ott is be kell vezetni a parkolási rendszert. A körön kívül az újpestieknek nem kell fizetni – mindenki másnak viszont igen; úgy néz ki, ez az életképes verzió. Azonban ha megépül a mélygarázs, még finomítani kell az elképzeléseken.
A fórum érintettjei nem érzik megoldottnak a piacosok parkolását, hiszen többször is fordulni kell egy nap áruval és akkor még a saját gépkocsikról nem is esett szó, hol parkolhatnának? Az alpolgármester válaszában jelezte, hogy délelőtt 10 óráig ingyenes a behajtás, de akinek a munkája igényli, jelezheti a piacfelügyelőség felé és egyedi elbírálásban részesülhet:
-Egyeztetünk a megnyugtató megoldással kapcsolatban. Elképzelésem szerint a piaci dolgozóknak nem kell fizetni a parkolásért, az újpestiek pedig másutt ingyen parkolhatnak.
Fővárosi feladatok helyi gondként
A témával nem szoros összefüggésben, de kérdés merült fel a környező közlekedési állapotokkal kapcsolatban is, a Baross utcát hozva fel példaként. Dr. Derce Tamás polgármester érzelmektől sem mentesen fogalmazta meg a véleményét:
-Nem mondanék nevet, de amíg a főpolgármestert úgy hívják, ahogy, addig én például nem megyek be Pestre, legfeljebb havonta egyszer, hivatalos ügyben. 1990-ben a fővárosi tanácsban 830 ember dolgozott, a másodfokú döntések is itt születtek. Az önkormányzatok létrejöttével ez a feladatkör elkerült tőlük. A fővárosi önkormányzatnak semmilyen hatásköre nincs, a létszám pedig nem hogy csökkent volna: most több, mint 2000 fő. Arra nem voltak képesek, hogy parlagfüvet nyírjanak, amikor volt a hídavatás: amikor jeleztem, azt a választ adták, hogy ne szórakozzak velük, ne csináljam megint a műsort.
Van olyan vélemény is, hogy a kerületi önkormányzatokból túl sok van. Ez nagyon jól hangzik, csak az a probléma, hogy sok esetben a fővárosi önkormányzat helyett a mi önkormányzatunknak kell ellátnia olyan feladatokat, amelyeket ők nem tesznek meg. Akik azt mondják, hogy nincs szükség a kerületi önkormányzatokra, azok nem tudják, hogy milyen feladatokat látnak el.