Nádas József történésznek készült, azonban a körülmények nem tették lehetővé, hogy megvalósítsa ezt az álmát. Tanárként végzett munkájára, a diktatúra idején mutatott szilárd erkölcsi helytállására minden kollégája és tanítványa elismerően és szeretettel emlékezik vissza. Nyugdíjas korában bekapcsolódott Újpest és Rákospalota helytörténetének kutatásába. A Rákospalotai Helytörténeti-honismereti Kör vezetőjeként Rákospalota múzeumának, régi épületeinek, helytörténeti értékeinek megmentése érdekében végzett munkájáért Nádas József 1983-ban Podmaniczky-díjat kapott. A tanár-történész munkásságáról és életéről az N.J. Pro Homine alapítvány három könyvet adott ki. Az alapító osztályból, amely az idén tartja 50. érettségi találkozóját, nyolcan már elhunytak. Hetvenedik életévükhöz közeledve az alapítók elhatározták, hogy a „Nádas József Pro Homine” társaságot az alapítványi forma helyett az idei évtől baráti körként működtetik tovább. A Nádas József Szavalóversenyek a jövő évtől is a korábbiakban megszokott módon folynak tovább.
Lássuk, miként zajlott az idei – háromszorosan is jubileumi – verseny. Szervezői, hosszú évek óta Winkler Ágnes tanárnő és Kemenes János. Ezúton is köszönjük munkájukat a Nádas-család, az N.J.Pro Homine és a versenyzők nevében. Az újpesti gimnáziumok körében meghirdetett idei versenyen 23 tanuló vett részt, így ez alkalommal 46 verset hallhattunk. A kötelező verssel Arany János születésének 200. évfordulójára emlékeztünk. Az öregdiákok részéről ismét Trokán Péter színművészt, volt Könyves diákot kértük fel a zsűri elnökének. A zsűri másik három tagja Nádas tanár úr két leánya (Kocsy Lászlóné Nádas Anna; Lukács Józsefné Nádas Krisztina), és Kemenes János, aki Nádas tanár úr 1963-ban végzett osztályába járt. Mindkét kategóriában az első három helyezettet díjaztuk, és hárman még különdíjat kaptak. Ezen kívül minden versenyző könyvjutalomban részesült. Kocsy Lászlóné Nádas Anna minden résztvevőt megajándékozott Arany János: Széchenyi emlékezete című versének reprint kiadásával. A verset a költő fél évvel a „legnagyobb magyar” halála után, a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi-ünnepségén olvasta föl 1860. október 13-án.
Vizváry Vilmos
,2017. április 11.