A 2009. január 30-án megjelent “Nem füstbe ment terv” című cikk kapcsán Wintermantel Zsolt, Bartók Béla, Hladony Sándor Gyula – Újpesti Fidesz felperesek sajtó-helyreigazítási pert indítottak az Újpesti Napló szerkesztősége ellen. A felperesi előterjesztés 12 pontban támadta meg a lapban közölt állításokat. A helyben kihirdetett elsőfokú bírósági döntés szerint az alábbiakat közöljük.
A bíróság a felperesek keresetét kisebb részben találta alaposnak. Az ügyet elbíráló dr. Pataki Árpád indokolása szerint:
„/…/Mindenki csak a saját személyére közvetlenül vonatkozó kitételek tekintetében kérhet helyreigazítást. Más helyett vagy más nevében helyreigazítási igény nem terjeszthető elő. A jelen esetben miután a FIDESZ helyi szervezetének nincs önálló jogalanyisága a bíróság tudomása szerint, a felperesek ettől függetlenül csak közvetlenül, személyes érintettség esetén léphetnek fel, a FIDESZ-MPSZ ezzel kapcsolatos jogait nem vehetik át.
/…/Az Alkotmánybíróság részletesen foglalkozik az Európai Emberi Jogi Bíróság vonatkozó gyakorlatával. Ebből kiemeli azt az alapelvet, hogy nincs demokratikus társadalom pluralizmus, tolerancia és nyíltság nélkül. A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik alapköve, fejlődésének egyik feltétele. E szabadság az olyan gondolatokat, információkat, elveket és nézeteket is megemlíti, amelyek sértőek, meghökkentőek vagy aggodalmat keltenek. Fontos alapelv az is, hogy a közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben. A felperesek, mint politikusok, egyértelműen politikai közszereplőnek minősülnek. A véleménynyilvánítási és sajtószabadságnak alkotmányos értékéről és a demokratikus társadalom életében betöltött jelentős szerepéről az Alkotmánybíróság határozataiban kifejtett álláspontokból következik, hogy a szabadság különleges védelmet követel akkor, amikor közügyeket és a közhatalom gyakorlását, a közfeladatot ellátó, illetve a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. A demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme a közügyek vitatása, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát. A demokratikus hagyományokkal rendelkező társadalmak tapasztalatai szerint is e vitákban esetleg kellemetlen, éles, esetleg igazságtalan támadásokat intéznek a kormányzat és a közhivatalnokok ellen és a nyilvánosságra kerülnek olyan tények is, amelyek a közéleti szereplők becsületének csorbítására alkalmasak.
/…/A bíróság a jelen esetben külön tartja szükségesnek annak rögzítését, hogy a bíróság jogalkalmazó szervezetként még érintőlegesen sem politizálhat. Nem lehet feladata tehát a sajtó-helyreigazítási eljárásnak az, hogy helyi politikai küzdelmeket értékeljen vagy bármilyen módon minősítsen. Nem lehet a bíróság feladata az sem, hogy azzal foglalkozzon, hogy melyik politikai erő vagy személyiség tartja magát hitelesebbnek vagy arról közöljön értékelést, bírósági állásfoglalást, hogy mely politikai erő vagy személyiség tett-e nagyobb és hitelesebb erőfeszítést a lakosság érdekeinek képviseletére. Nem lehet tehát a bíróság feladata sajtó-helyreigazítás körében annak értékelése, hogy az adott kérdés vonatkozásában ki vezet, ki tett többet az érintett lakosság érdekében verseny keretében… A bíróság jogalkalmazó szervezetként nyilvánvalóan nem értékelheti a helyi politikai erők általános tevékenységét, dicsérhet fel vagy marasztalhat el különböző politikai szereplőket. Nem feladata továbbá a bíróságnak a helyi média tevékenységének értékelése sem. Túlmutat a helyreigazítás keretein az, hogy a bíróság állást foglaljon arról, hogy az önkormányzat által üzemeltetett média vajon elvtelenül dicséri-e saját önkormányzatának vezetőit vagy elvtelenül kritizálja-e a helyi többség ellenzékét vagy sem. Korábban kifejtett indokoknál fogva a bíróság a sajtó-helyreigazítási körben személyiségi jogi általános felelősség vonatkozásában sem foglalhat állást. A bíróság mindezen szempontok alapján végezte el a konkrét vizsgálatot:
1) „Helyreigazítási kérelem”
A felperes az itt megfogalmazott helyreigazítási igényétől, amely személyiségi jogi fejtegetést tartalmazott, a tárgyaláson elállt, ezért a bíróságnak azt nem kellett vizsgálnia.
2) „Helyreigazítás”
A felperes a helyreigazítási igényének (2) és (3) bekezdésében politikai fejtegetést tett közzé, az alperes által kiadott lap szerkesztési gyakorlatát kritizálta. Szintén személyiségi jogi megállapításokat tett. A korábban kifejtettek szerint ennek sajtó-helyreigazítási körben történő közlésére a PK 12. sz. állásfoglalás I. pontjára is tekintettel nincs helye, ezért a bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította.
3) Környezetvédelmi bírság
A felperesek közölni kérték azt, hogy a polgármester állításával szemben az Elem utcai Öntöde üzemeltetőjét a környezetvédelmi hatóság korábban több esetben bírsággal sújtotta és erről a nyilatkozó polgármesternek is tudnia kellett, mivel részt vett a január 19-i bizottsági ülésen, ahol ez elhangzott. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság álláspontja szerint ebben a tekintetben hiányzik a felperesek kereshetőségi joga, hiszen a cikk ezen része a felperesek vonatkozásában semmilyen tényállítást nem fogalmazott meg. Ezen túlmenően megjegyzi a bíróság, hogy a polgármester a cikk ezen részében saját tudattartalmáról nyilatkozott, amely tekintetében a bíróság ugyancsak nem foglalhat állást.
4) A polgármester tudomásszerzése
A felperesek közölni kérték azt, hogy a polgármester valótlanul állította a cikkben és azt a cikk valótlanul híresztelte, hogy a polgármester 2008. novemberében szerzett volna először tudomást az Öntöde problémájáról. Felperesek közölni kérték, hogy már 2007. évben felmerült a probléma. Erre nézve a polgármester feljegyzést kapott egy osztályvezetőtől. Erről a nyilatkozónak tehát tudnia kellett. A bíróság ebben az esetben is arra a következtetésre jutott, hogy hiányzik ebben a körben a felperesek személyes érintettsége, mivel róluk ez a polgármesteri közlés állítást nem fogalmaz meg és hamis látszatot sem kelt személyüket illetően. Ismételten megjegyzi a bíróság továbbá azt, hogy itt is a polgármester saját személyes tudattartalmáról van szó, melyet a bíróság érdemben vizsgálni nem tudhat.
5) FIDESZ-aláírásgyűjtés
A felperesek kifogásolták azt a polgármesteri nyilatkozatot, amely a FIDESZ újpesti szervezetének aláírás-gyűjtését úgy minősítette, hogy saját kezdeményezésük, hatáskörük alá vonták az ügyet. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság ebben az esetben nem vitatja a felperesek személyes érintettségét, de úgy ítélte meg, hogy itt egyértelműen politikai véleményről, értékelésről van szó, amely igazságtartalmától függetlenül nem lehet helyreigazítás alapja.
6) Személyes kapcsolat hiánya
A felperesek kifogásolták a polgármester nyilatkozatának azon részét, amely arra vonatkozott, hogy a polgármester azt várta volna el a helyi FIDESZ képviselőtől, hogy őt közvetlenül felkeressék az ügyben és közösen találjanak az ügyre megoldást. A felperesek való tényként közölni kérték azt, hogy 2007. februárja és decembere között a polgármester az ügyben nem tett semmit a közlése pedig azt a hamis látszatot kelti, hogy a megoldás azt késleltetné, hogy az aláírásgyűjtők nem járultak a polgármester elé. A bíróság ebben a körben sem vitatja a felperesek személyes érintettségét, de álláspontja az előző pontban foglaltakkal egyezően az, hogy a polgármester ebben a tekintetben politikai tartalmú nyilatkozatott tett, kritikát fejtett ki, melynek megalapozottságát a bíróság a korábban rögzítettek szerint érdemben nem vizsgálhatja és nem kíván abban a vitában sem állást foglalni, hogy ki cselekedett inkább, ki cselekedett korábban, ki cselekedett jobban a lakosság érdekében. A bíróság tehát ezt a kereseti kérelmet is elutasította.
7) Derce Tamás nyilatkozata „Pajor Tibor megtámadása”
A felperesek kifogásolták a polgármester nyilatkozatának azon részét, amely arra vonatkozott, hogy a tények kivizsgálását kezdeményező Pajor Tibort egyik fideszes önkormányzati képviselő azzal vádolta volna meg, hogy az Öntöde szekerét tolja, sőt a civil életen dolgozó feleségét is érdekeltként tüntette volna fel. A felperesek közölték, hogy a cikkben a fideszes képviselő által írottakban csupán az szerepelt, hogy Pajor Tibor jobban aggódik egy multinacionális cég fizetős óvodájának bevételeiért, mint a helyben élők és az óvodába járók tiszta levegőjéért. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. A bíróság álláspontja szerint az adott mondat Pajor Tiborra vonatkozott és kritikát tartalmaz, amely alapján okkal volt levonható az a következtetés, hogy a mondat azt tartalmazza, hogy Pajor Tibor az Öntöde érdekeit képviseli a lakosság érdekeivel szemben és miután a cikkben az is taglalásra került, hogy Pajor Tibor felesége az óvoda vezetője, közvetett módon a mondat őt is érinti, így a polgármester által előadott vélemény, értékelés nem kelt hamis látszatot, valótlan tényállításnak sem minősíthető.
8) A javaslat figyelmen kívül hagyása
A felperesek kifogásolták azt a leírást, hogy az I.r. felperes nem vette volna figyelmébe Pajor Tibor javaslatát a 2008. decemberi bizottsági ülésen. Kifogásolták a képviselő (Pajor Tibor) azon nyilatkozatát, hogy a Szervezeti Működési Szabályzat szerint vita nélkül kellett volna szavazni a javaslatról. A felperesek csatolták az SZMSZ vonatkozó részét. A bíróság ebben a tekintetben a helyreigazítási igényt alaposnak találta. A felperesek ugyanis a vonatkozó szabály csatolásával igazolni tudták azt a tényt, hogy a javaslat csak írásbeli előterjesztés esetén lett volna tárgyalható. Erre pedig nem került sor. A bíróság szerint tehát azt a való tényt, hogy nem vették a javaslatot napirendre, a cikk hamis színben tüntette fel akkor, amikor elhallgatta azt, hogy írásbeli javaslat hiányában került sor a javaslat elutasítására, illetve arra, hogy a későbbiekben az előterjesztés elkészítése után visszatérnek az ügyre, mint ahogy ez meg is történt. Erre a közlés alkalmas olyan hamis látszat keltésére a bíróság szerint, hogy az I.r. felperes jogsértően járt volna el a javaslat elutasításával. A bíróság röviden ismertette a helyreigazítás során a való tényeket is. Megjegyezni kívánja, hogy a keresetlevél 4. oldalán a (4) bekezdés való tényként politikai fejtegetést tartalmaz, amelynek közlésére nyilvánvalóan nem kerülhet sor.
9) Óvónő makulátlan jóhírének, erkölcsi jóhírének megkérdőjelezése
A felperesek Pajor Tibor nyilatkozata kapcsán kifogásolták azt a leírást, amely szerint egy fideszes képviselő, nevezetesen Hladony Sándor III.r. felperes egy helyi médiában Pajor Tibor házastársának makulátlan erkölcsi hírét kérdőjelezte volna meg. Ebben a körben a bíróság a helyreigazítást elrendelte, hiszen az alperes részéről nem bizonyították azt, hogy akár a II.r., akár a III.r. felperes részéről melyik kijelentés lett volna az, amely a cikkben leírt módon lenne tényállításként értékelhető. A bíróság ugyanakkor szükségtelennek ítélte meg a keresetlevél 4. oldalának utolsó két bekezdésében és az 5. oldal első bekezdésében foglalt fejtegetések közlését, hiszen ez Pajor Tibor személyének minősítésére, tevékenységének értékelésére vonatkozó okfejtéseket tartalmaz, amely kapcsán a bíróság nem jogosult állást foglalni és a bíróság nevében nem is jogosult Pajor Tibor személyéről ítéletben ilyen módon állást foglalni.
10) Aláírásgyűjtő ívek
A felperesek kifogásolták azt a leírást, hogy Pajor Tibor úgy nyilatkozott, hogy nem volt idő kivárni azt, hogy Hladony úr végre leadja az összegyűjtött aláírásgyűjtő íveket az önkormányzatnak. A felperesek előadták, hogy ez olyan hamis látszatot kelt, mintha a megoldást az gátolná, hogy ezeket az aláírásgyűjtő íveket nem adták volna le. A felperesek azt is közölni kérték, hogy adatvédelmi okokból az ívek leadásának egyébként sincs helye. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság álláspontja szerint ugyanis Pajor Tibor az aláírás-gyűjtésről politikai tartalmú értékítéletet, véleményt közölt, így jogsértés megállapításának sajtó-helyreigazítás keretében nincs helye.
11) Alpolgármesteri nyilatkozat
A felperesek kifogásolták dr. Trippon Norbert alpolgármester nyilatkozatát, amely az újpesti konszenzus kialakítására irányult. A felperesek annak közlését kérték, hogy ő korábban nem tett semmit az ügyben, illetve azt a hamis látszatot kelti, mintha mindent megtett volna ebben az ügyen. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. Egyrészt a cikknek ezen megállapításai a felperesek személyére semmiféle megállapítást nem tartalmaznak, így kereshetőségi joguk is hiányzik. Ezen túlmenően egy általános politikai nyilatkozat semleges tartalmát a bíróságnak nincs módjában értékelni és a korábbiak szerint nem feladata az sem, hogy politikai szereplők működését maga részéről minősítse. Egyes politikai szereplőket a közélet aktív szereplőjeként, másokat pedig passzív szereplőként osztályozzon, minősítsen. Politikai szereplők magatartását, aktivitását a választópolgároknak kell értékelniük, nem pedig a bíróságnak.
12) Az I.r. felperes nyilatkozatának elmaradása
A felperesek kifogásolták azt a leírást, hogy az I.r. felperes a nyilatkozattétel elől elzárkózott volna. Előadták, hogy az I.r. felperes annyit kért, hogy amennyiben a lap beszámol a decemberi bizottsági ülésről, akkor közöljék azt, hogy ő szabályszerűen járt el akkor, amikor nem vették napirendre az írásban elő nem terjesztett javaslatot. Az I.r. felperes való tényként kérte közölni, hogy őt vitára kérték fel, de erre ő nem látott okot a lap hasábjain, ő tehát a saját álláspont közlésére tartott alappal igényt. A január 30-i szám vonatkozásában megkeresést nem is kapott. Az I.r. felperes közölni kérte, hogy sem neki, sem más fideszes politikusnak nem biztosítottak teret ebben a lapszámban. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság álláspontja szerint a lap tényszerűen számolt be a korábbi ajánlat elutasításáról és nem kelt ebben a körben hamis látszatot sem. A bíróság szerint ebben a vonatkozásban hamis látszat sem keletkezett, ezért a bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította.
Miután a cikk a felperesek meg nem cáfolt állítása szerint az interneten is megjelent és az internetes kiadásért is ugyanaz a szervezet felelős, mint alap megjelenéséért, ezért a bíróság a helyreigazítás közzétételét az internetes honlapon is elrendelt azokban az esetekben, ahol a kérelmet megalapozottnak találta.”
Miszerint:
„Helyreigazítás: A 2009. január 30-án közzé tett „Nem füstbe ment terv” című közleményünkben
• olyan hamis látszatot keltettünk, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén Wintermantel Zsolt jogosulatlanul tagadta volna meg Pajor Tibor önkormányzati képviselőnek az Elem utcai Öntöde ügyében 2008. december 17-én tett szóbeli indítványának napirendre vételét. A hatályos szabály szerint írásbeli indokolt javaslatra lett volna szükség.
• olyan hamis látszatot keltettünk, hogy Hladony Sándor és Bartók Béla Pajor Tibor önkormányzati képviselő óvónő feleségének makulátlan erkölcsi jóhírét megkérdőjelezték volna.”
“A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Újpesti Szervezete elfogadja a Bíróság elsőfokú végzését a személyiségi jogi tartalmú kérdések tekintetében, azt ezen, Bíróság által meghatározott keretek között kívánja érvényesíteni. Tudomásul vesszük, hogy a Bíróságnak helyreigazítási keresetben nincs lehetősége a Polgármester nem felperesre vonatkozó valótlan állításait – kereshetőség – és a Polgármester “saját tudattartalmát” mérlegelni. Fellebbezéssel élünk azon esetben, ahol álláspontunk szerint Derce Tamás valótlan állításokat fogalmaz meg Bartók Bélával, a Fidesz Újpesti Szervezetének elnökével, önkormányzati képviselővel kapcsolatban, mert megítélésünk szerint a Bíróság összekevert és tévesen értelmezett két különböző nyilatkozatot. Ennek tisztázása az Ítélőtábla feladata lesz.”