Bocsássa meg a tolakodásomat, nézze el nekem, hogy kéretlen soraimmal zavarom, drága idejét rabolom, ismerősen ismeretlenül, de mégiscsak a neme napja van, bármily furcsán hangzik ez így, vagyis a nap, mikor ünnepeljük a nőt, Önt, Magát, Kegyedet.
Mert Kegyed a vágy örök korbácsolója, a férfiész elveszejtője, a szív megdobogtatója, sokszor összetörője. Hihetetlen, micsoda eszköztárral bír ez ügyben. És hogy tovább pengessem e szentimentális húrokat, remélhetőleg imponálva ezzel Önnek, se költészet, se festészet, se zene nem lenne Maga nélkül, mert lássuk be, Ön a szépség megtestesítője, aki miatt megmagyarázhatatlan tettekre vetemedik a férfiember. És aztán, sőt legelőször és leginkább, Ön az élet adója, hősies teremtője, majd istápolója, mely tevékenységeit szavakba önthetetlenül csodálom. Az ész megáll, hogy ez mind Maga.
Kegyed már másfél éves korában vonulgat bájosan fel s alá egy ridiküllel, és a leghatározottabban vágja a fejemhez, hogy nem, ha bátorkodom kérni valamit, holott még nem is nagyon tud beszélni, aztán a pilláit rebegtetve tipeg oda hozzám, és ölel meg, biztosan tudva a hatást, megsemmisülő olvadásomat. Na, ezt is nagyon érti, az ujjköré csavarást. Ön elsírja magát olykor a legváratlanabb pillanatokban, értetlen tekintetemtől övezve, megdöbbent és elkápráztat az érzékenységével, az enyémnél sokkal összetettebb gondolkodásával, finom humorával, azzal, ahogy terelget, miközben azt hiszem, hogy én teszem ezt Magával, ahogy korhol és dicsér, ahogy hagyja magát megmenteni olykor, amitől persze hősnek érzem magam, és ahogy figyel rám, vagy ügyesen úgy tesz, mintha figyelne rám. Magának próbálom magyarázni a lest hétről hétre a legcsekélyebb eredmény nélkül, és Maga az, aki a legnagyobb élvezettel, teljes odaadással szurkolva nézi a férfi vízilabdameccseket, miközben halvány fogalma sincs a szabályokról.
Drága Hölgyem, ez bizony mind Maga, sőt sokkal, de sokkal több ennél, de megkímélném a további felsorolástól, ideje sem lenne végigolvasni, és biztosan untatom is már. Inkább nem kertelek tovább, és kendőzetlenül kimondom: mindörökre a szerelmese vagyok. Kézcsókjaimat küldöm, illő tisztelettel, őszinte rajongással. Örök híve.