1990 decemberében adták át a 3-as metró legújabb megépült szakaszát az Árpád híd és Újpest-Központ között. Az évfordulón bemutatjuk a színdinamikai tervezéssel készült megállókat, a tervezőcsoportot és az állomások művészeti alkotásait, amelyek húszéves története elég elgondolkodtató- írja a hg.hu.
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:”Times New Roman”;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
Mindössze egyetlen fotóval és képaláírással emlékezett meg az átadásról a Népszabadság 1990. december 15-i száma: „December 15-én, szombaton, a hajnali üzemkezdettől a budapesti észak-déli metróvonal teljes, immár 16,5 km hosszú szakaszán lehet utazni. Péntek délután Siklós Csaba miniszter ünnepélyes keretek között adta át a 65 vállalat közreműködésével, több mint 10 milliárd forintos költséggel 6 év alatt megépült metrószakaszt.” A költség leszorításában fontos szerepet játszott, hogy itt már a Váci út és az Árpád út alatt vezetve, alagútfúrás és mozgólépcsők nélkül épülhettek meg az állomások és a pálya.
Újpest-Központ a vonal utolsó állomása. Bár végállomás mivoltát ideiglenesnek szánták, a vonal továbbépítését egyelőre nem tervezik. Pedig az újpesti és káposztásmegyeri lakótelepek megépültével igencsak megnőtt a környéken lakók száma és a népsűrűség is. A nyolcvanas években úgy tervezték, hogy a vonalat Újpest-Központtól továbbvezetik Káposztásmegyerig, az ott két ütemben megépült, 25 000 lakásosra tervezett lakótelepig. A Váci út és az Árpád út alatt kéreg alatti alagútban haladna a metró, a Szilágyi utcában a vasút mellett felszíni vonalszakaszt építenének, felszíni állomásokkal. A Szilas-pataktól északra, a vonal végén járműtelep létesülne. Ma metró helyett a 14-es és 12-es villamosok, valamint a MÁV elővárosi vonala szolgálja ki jelentősebb kapacitással Pest legészakibb részeit.
Az 1990-ben átadott négy új állomás – Forgách utca, Gyöngyösi utca, Újpest-Városkapu és Újpest-Központ – külön tervezéssel készült el. Új világítási rendszert alkalmaztak: a cél az volt, hogy ezzel is egyértelműen kiemeljék az utasforgalmi tereket. A biztonsági sáv felett fénycsík fut végig, ami a ki- és beszállás biztonságát hivatott növelni. Az állomások tervezésekor színdinamikai tervezőt is bevontak a munkába, Nemcsics Antal személyében. A választáson nem kellett sokat gondolkodni: a témában messze ő a legnagyobb szaktekintély hazánkban. Ő dolgozta ki Budapest színinformációs tervét – utcanév táblák, információs táblák, padok, pavilonok stb. számára készültek színjavaslatok. A terv minden egyes kerülethez saját jelzőszínt rendel. Ha a házszámtáblák, információs táblák, utcabútorok, a tömegközlekedési megállók így lennének színnel jelölve, az egyszerre adna egységes képet egy kerületnek, és nemzetközileg is jól értelmezhető tájékozódási rendszert mindenkinek.
Ez a gondolat tükröződik a 3-as metró négy legészakibb állomásán. Jankovics György, az UVATERV akkori főmérnöke Nemcsics Antal tanítványa volt, és ő kereste meg a professzort, hogy adjon be a BKV számára készülő állomásokhoz elveket, ötleteket. Aztán a BKV is “belelkesedett”, a színterv elkészült, sőt, még művészeti alkotásokra is javaslatot tettek. A cél az volt, hogy dekoratív, de az állomások szögletes, merev szerkezetéhez is illeszkedő alkotások szülessenek – némileg ellentétben a korábban kihelyezett Szász Endre-képekkel. A metró színtervezésére Nemcsics 1988-ban kapott megbízást.
A megvalósult színterv mellé művészeti alkotások is születtek. A Műegyetem Rajzi- és Formaelméleti Tanszékén létesült művészcsoport metrós alkotói között említhető Nemcsics Antalon kívül Gulyás Dénes (1927-2003), Madarassy Walter (Machovits művésznéven, 1909-1994), Máriási Iván (1928-1997), Miskei László (1937- ), Tari Gábor (1960- ), Zalakovács József (1954- ) és Nemcsics Antal fia, Nemcsics Endre is. 1990. október 26-án külföldi színtervezők csoportja tekintette meg az állomásokat.
A rendszerváltás után a BKV nem tekintette sajátjának a műveket: a Gyöngyösi utcai állomáson árusító pavilon takarja ki Miskei László: Színlépcső c. művét, Újpest-Központ indulási oldalán pedig újságállvány és italautomaták rejtik Nemcsics Endre: Földalatti Karnevál c. alkotását.
A Gyöngyösi utcai metróállomáson Nemcsics Antal: Koloroid színtér c. alkotása, Újpest-Városkapunál Nemcsics Endre: Játékos körök c. alkotása is hiányos. Ifj. Madarassy Walter “Puzzle”-jét a Városkapunál szintén megrongálták mára. A tűzzománc technikával, 1200 fokon kiégetett képek eszmei értéke 5-10 millió forintra tehető. Teljes felújításukhoz ennek az összegnek csak a töredékére lenne szükség. Nemcsics 2004-ben az Indexnek azt mondta, a nála meglévő dokumentáció alapján a képeket helyre lehetne állítani. A szintén közreműködő Tari Gábor szerint százezres nagyságrendű lenne egy kép felújítása, tehát a négy állomás összes alkotása kijavításának, felújításának összes költsége sem érné el még a másfél millió forintot sem – és még ezt az összeget is el lehetne osztani több évre.
Vajon a 3-as metró közelgő, nagy felújításakor a BKV figyelembe veszi majd a már létező, kidolgozott javaslatot, vagy “egyenruhát szab” minden állomásra, mint ahogy az a 2-es metró felújításakor történt?
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:”Times New Roman”;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
A 83 évében járó Nemcsics Antal képzőművészeti, tudományos és pedagógiai téren is maradandót alkotott. Hármas tevékenységét a színek iránti érdeklődés köti össze. 1950-ben diplomázott a Képzőművészeti Egyetemen. Először a Műegyetem Építészmérnöki Karán kezdett tanítani, emellett festett. 1960 körül tanítványaival kutatócsoportot hozott létre, és ezekből a pszichometriai kísérletekből nőtte ki magát 1972-re a SZINOID színrendszer, aminek közel tíz évvel későbbi kiforrott változata lett a COLOROID nevű, MSZ 7300 számú eurokonform magyar szabvány. A vizuális tervezés céljára kialakított Coloroid színrendszer bármely színmintával, így például a Pantone vagy a Rall rendszerrel is összhangban van, egy szín bármelyik rendszerbe átváltható. Munkásságának fontos eredménye, hogy a színek közötti harmóniát a szubjektív értékelésen túllépve képes volt tudományos egzaktsággal is megfogalmazni. A kutatásokba a nyolcvanas évektől már nemzetközi szinten is bekapcsolódtak. Nemcsics színrendszerét Argentínától az Egyesült Államokon és Kanadán át Japánig egy sor országban publikálták, színdinamika tankönyvét Londonban, Zürichben, Budapesten, Göttingenben, New Yorkban, Torontóban, Tokióban, Sydneyben és Szingapúrban is megjelentették már.
A közvélemény előtt hazánkban annak ellenére ismeretlen maradt, hogy Nemcsics rendszere a gyakorlati életben az üzleti marketingtől az építészetig sok területen felhasználható. Vezetésével dolgozták ki a budai várnegyed homlokzati színezésének rendszerét, de dolgozott Eger és Esztergom városának is (ezek részben valósultak meg), és a Pécs 2010-es projektben is részt vett, mint színtervező.