Minden szülő arra vágyik, hogy a gyermeke szívesen járjon iskolába, sikeres legyen, jó érdemjegyeket szerezzen. Sajnos, ez nem mindig alakul így, vannak gyerekek, akik a sok gyakorlás és tanulás ellenére is lassan haladnak. Kedvetlenné válnak,visszahúzódóak lesznek. Iskolára hangolva! sorozatunk témája ezúttal a tanulási nehézség és a részképességzavar. Tóth Anett köznevelési szakértővel a jellemző tünetekről és a fejlesztési lehetőségekről beszélgettünk.
Mi lehet annak az oka, hogy a gyermek nem halad megfelelően, vagyis mi áll a kudarc hátterében?
Valószínű, hogy a részképességei még nem fejlődtek megfelelő ütemben, elmaradása van valamely területen, tanulási nehézsége, tanulási zavara van. Tanulási zavarnak nevezzük azt a zavart, amikor egy-egy területen (pl. olvasás, írás, számolás) alacsonyabb a teljesítménye a gyermeknek. Ezek a zavarok megjelenhetnek például a gyenge egyensúlyérzékben, gyenge téri orientáció terén is.
Mi az, amit ilyenkor tehetnek a szülők?
A legfontosabb az, hogy megállapítást nyerjen, hol van az elakadás, az elmaradás. Ezt különböző tesztek elvégzésével tudják megállapítani a szakemberek – akár az iskolában a fejlesztőpedagógus, vagy súlyosabb esetben az illetékes szakszolgálat. Ha az utóbbinál történik a vizsgálat, szűrés, akkor egy szakvéleményt állítanak ki a gyermekről, s megjelölik a fejlesztendő területeket. Ilyen esetben az iskola törvény szerint biztosítja a fejlesztés lehetőségét.
Szinte mindenki hallott már a dyslexiáról. Mit jelent ez pontosan?
A dyslexia az olvasás zavara, amikor a gyermek nehezebben, akadozva, lassan olvas, vagy mást olvas, mint ami le van írva, betűket téveszt, felcseréli a szótagokat, elhagyja a szavak végét, nem emlékszik arra, hogy mit olvasott. A dyslexia tünetei már elég korán, néha az óvodában is jelentkezhetnek, pl. nem tudja melyik a jobb és bal keze, téveszti a jobb-bal, a lent-fent, az alatta-fölötte, előtte-mögötte téri irányokat. Ez a zavar iskolában, az írásnál a d és b betűk tévesztését okozza. A dyslexiának ezen kívül még nagyon sok tünete, oka van. Az már köztudott, hogy minden második gyermek részképességzavaros, és minden hatodik, hetedik gyermek dyslexiás.
Mit tehet akkor a szülő, ha kiderül, hogy a gyermeke dyslexiás, azaz olvasási zavarral küzd?
Otthon gyakorolhatják a jobb-bal irányokat, nagyon egyszerű módon, például azzal, hogy megkérjük a gyermeket, adja oda a bal oldalon lévő poharat, tegye a kanalat a tányér jobb oldalára, vagy forduljon jobbra, lépjen kettőt előre, és így tovább. Ez tulajdonképpen nem más, mint a térben a térbeli helyzetek gyakorlása. Ezeket majd síkba, vagyis a füzetbe levinni lesz nehéz, de abban a tanító nénik segítenek.
Mi lehet a legjobb hely a gyerekek mozgásfejlődésére?
Az önindított nagymozgás nagyon sokat segít a koordináció, az egyensúly, az idegrendszer fejlődésénél. A mozgás a fejlődés alapja, és nincs ami ezt pótolhatná! Én a nagymozgás fejlesztésre a játszótereket, játszóparkokat ajánlom, ahol a csúszások, mászások, pörgések, járások gyakorlására nyílik lehetőség. Köztudott, hogy nagymozgással a finommozgás is fejlődik, ami szükséges az írástanulásnál, a helyes ceruzafogásnál és a helyes vonalvezetés kialakulásánál. Kiemelném az újpesti Tarzan™ parkot, ahol a tematikusan elrendezett játszószigetek elősegítik a gyermekek fejlődését – játékos módon. Játék közben fejlődik a gyermek részképessége, az egyensúlya, az idegrendszere, a koordinációja, a ritmusa, a szocializációja.
Hogyan lehet segíteni a gyermeket abban, hogy könnyebben menjen az olvasás?
Az első osztályban tanult betűket jól be kell gyakorolni. Ha játékosan végezzük, akkor a gyermek kedvét sem vesszük el, s játék közben nem is érzi annyira, hogy mennyi betűt, vagy szót kell kiolvasnia.
Készítsenek a szülők – ha idejük engedi – kis kártyákat, melyekre a tanult betűket mindig ráírják. Tegyék külön borítékba a magánhangzókat és a mássalhangzókat. Majd kérjék meg a gyermeket, hogy húzzon a borítékból egy magánhangzót, húzzon egy mássalhangzót, s tegye a magánhangzó mellé, s olvassa egybe. Ha jól elolvasta, kiolvasta akkor megetetheti a chips-es dobozból készített emberkét. A magánhangzót piros, a mássalhangzót kék színnel írhatjuk. Ezt miden nap gyakoroljuk, ugyanis ezen értelmetlennek nevezhető szótagok hangoztatása sokat segít, hogy ne tévesszen majd a gyermek a szavak olvasásánál. A későbbiekben több betűből álló értelmetlen szavakat is készíthetünk elolvasásra. Nagyon fontos, hogy az új betűk jól bevésődjenek a memóriába, hogy amikor szükség van rá, akkor az könnyen előhívható legyen. Ilyenkor már nem kell az olvasás technikájára figyelnie a gyermeknek, a tartalomra koncentrálhat, vagyis megérti azt, amit olvas.
Fontos az is, hogy esténként, lefekvéskor olvassunk egy-egy mesét. A mese személyes hallgatása közben a figyelme nagyon sokat fejlődik. Kérdezzünk vissza a mese szereplőire, tartalmára. Ez a kis program is sokat segít a szövegértés fejlesztésben. Akár másnap le is rajzolhatja, ez pedig például az emlékezetét is fejleszti.
Egy másik tanulási zavar, amiről talán kevesebben hallottak: a dysgráphia. Erről mit érdemes tudni?
Ez az írás zavara. A teljesség igénye nélkül a tünetei a betűk kihagyása a szóból, a szótagok cseréje, az olvashatatlan írás, ha a gyermek lassan ír, maszatolva ír, erős nyomatékkal ír, azaz nagyon rányomja a ceruzát a papírra, sokat radíroz, eltéveszti a betűket, összecseréli, kimegy a vonalból, betűkapcsolási hibákat vét.
Ez esetben mi lehet a segítség?
A helyes ceruzafogás, a megfelelő betűismeret, a jó vizuális és auditív (látott, hallott) emlékezet, a téri irányok ismerete, a helyes ritmus, az egymásutániság megléte a hibátlan írást segíti. Ahogyan már többször mondtam, a nagymozgás fejlődésével a finommotorika is fejlődik, tehát a gyerekek mozogjanak sokat, menjenek játszótérre, játszóparkba minél többet! Továbbá homokozzanak, gyurmázzanak, emellett az ujjtorna, gombfoci, legózás, az apró mütyürökkel való játék, matatófalon való tevékenykedés is mind-mind a finommotorika fejlődését támogatja.
Számolási zavarról is beszélhetünk….
A dyscalculia a számolás zavara. Ritkábban fordul elő a gyermeknél, de annál nehezebb és hosszabb időt igényel a javítása. Ez esetben minden részképességet kell fejleszteni, és az alapoknál, tehát a nagymozgásnál kell kezdeni a fejlesztést.
Mi van akkor, ha egy gyermeket felmentenek az osztályzás alól? Mikor fordulhat ez elő?
A szakszolgálati vizsgálatkor súlyosabb esetekben, amikor már annyira nem fejlődik a gyermek a fejlesztések hatására, akkor a tantárgy alóli felmentést szokták javasolni. Pl. helyesírás osztályzása alól, de a nyelvtani dolgok alól nem, vagy matematika osztályzás alól. Ez nem azt jelenti, hogy azokon a tanórákon nem kell részt venni, hanem azt, hogy a munkájára nem kap osztályzatot. Nagyon fontos, hogy a szülők nagyon sokat tehetnek gyermekük fejlődése érdekében. Állandó kapcsolatban kell, hogy legyenek a pedagógusokkal. Ne feledjék: közösen eredményesebbek lehetnek, segítsék egymás munkáját! Mondják el a pedagógusnak, a szakembernek, hogy milyen a gyermekük személyisége, fogadják el a pedagógusok tanácsait. Ha a gyermek hibázik, pozitív megerősítéssel vigasztalják: „legközelebb majd sikerül, te mindent megtettél, büszke vagyok rád.” Fontos a biztatás, a pozitív megerősítés, mert a kudarc és a negatív visszajelzés a gyermek befelé fordulását, szorongását eredményezi. A gyermek önbizalomhiányossá válik, esetleg másodlagos tünetként megjelenhet a magatartászavar is.
Fontos, hogy mindent megtegyünk a szakemberekkel együtt, hogy a gyermekünk boldog, sikeres legyen. Megfelelő segítséggel és támogatással magabiztosan veszi majd az akadályokat!