Március közepe táján három nevezetes névnap is van a naptárban: Sándor, József és Benedek napja. Ők azok, akik a néphagyomány szerint a tavasz eljöveteléért felelősek, azaz elhozzák a jó időt.
Március 18., 19., valamint 21-én van Sándor, József és Benedek napja, akik a népi hagyomány szerint elhozzák a meleget. „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!” – tartja a mondás. Ez azt jelenti, hogy ezek a napok választóvonalat jelentenek az időjárásban, és végre megérkezik az igazi tavasz.
Sándor, József és Benedek, a három szent
Sándor a III. században élt nagy tudású férfiú volt, akit keresztény hite miatt börtönbe zártak. Szabadulása után Jeruzsálem püspökének választották. Közel négy évtizedes szolgálat után ismét börtönbe vetették. Magas korával nem törődve a rómaiak válogatott kínzásokkal gyötörték, így halt meg. József nem más, mint Jézus Krisztus nevelőapja, Szűz Mária jegyese és hitvese. Benedek pedig a nyugati szerzetesség alapítójaként tisztelt Nursiai Szent Benedek, a bencés rend alapítója.
Népi megfigyelések
A népi időjóslás szerint, ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem, akkor viszont hosszú és esős idő várható. A népi megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt időszakában tapasztalható folyamatos, erős szélfúvást: ezek a böjti szelek. Úgy tartották, ha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék. Ha nem fúj szél, az sem jó, mert az gyenge termést jelez előre.
Március 18. Sándor napja
Hagyományosan ekkor kezdik a takarmánynövények, a zab és az árpa vetését. „Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható“ – tartja a népi mondás.
Március 19. József napja
A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A hagyomány szerint ezen a napon megszólalnak a madarak, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”. József napja a méhek kasból való kieresztésének ideje is. Úgy tartották, hogy ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas, vagy kaptár szájára, akkor jó idő lesz.
A népi megfigyelések szerint Szent József napjára megjönnek a fecskék és a gólyák. Úgy vélték, ha piszkos a tolluk, jó lesz a termés, ha szép fehér, akkor viszont szűk esztendő várható. Az Alföldön a néphit szerint, ha József napján szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Azt is gondolták, hogy a József-napi időjárás megmutatja, milyen idő lesz Péter-Pálkor, azaz június 29-én.
Március 21. Benedek napja
Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltettek a templomban, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Kenőcsül használták a megdagadt, vagy hasogatásban szenvedő végtagokra. Úgy tartották, ha megszentelt fokhagymával megjelölik az ajtót, az ágyat, a tyúkok ajtaját, akkor oda nem megy a boszorkány. Benedek napjához időjárásjóslás is kapcsolódik, a bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.
És, hogy mit hoz a zsákjában idén Sándor, József, Benedek?
Bízzunk benne, hogy nem lesz majd okunk panaszra, és a “zsákos emberek”, Sándor, József és Benedek elhozzák a meleget, a szép, tavaszi időt!
BK