Születésnapjára emlékezünk évről évre a költészet napján, és idén halálának nyolcvanadik évfordulójára is – József Attila több szálon keresztül kapcsolódott Újpesthez.
Gyakran fordult meg a harmincas években városunkban a költő, aki szoros barátságot ápolt a tősgyökeres újpesti pályatárssal, Berda Józseffel. Rendszeresen tartott szemináriumot Rákospalotán, ezt követően szívesen találkozott az újpesti közönséggel is. Mind tudományos előadásainak, mind verseinek köszönhetően hamar népszerűvé vált.
Egy alkalommal Major Tamás szavalta a Munkásotthonban, és az egyik szemtanú szerint József Attila nem a nézőtéren foglalt helyet, hanem a bejárati függöny mögött állt és keservesen sírt. Ezután arra kérte élettársát, az előadóművész Szántó Juditot, hogy többé ne mondja a verseit. Bár az anekdota hitelessége vitatható, kétségtelen, hogy József Attila szívesen látott vendég volt Újpesten, és szerették a költészetét.
Jóval később, már a halála után, a hagyatékot gondozó nővér, József Jolán is megfordult az Újpesti Munkásotthonban. Gyakran szerepelt az országszerte megrendezett emlékesteken, ahol kitűnő színészek és énekesek társaságában a közös családi történeteket idézte fel és a költő műveit ismertette, amelyek között jócskán akadt publikálatlan szöveg is. 1941-ben lépett fel Újpesten Baló Elemér színművésszel, Ascher Oszkár előadóművésszel és a Budapesti Vándor Kórussal.
Az egykori Újpesti Munkásotthon emlékét már csak utca őrzi, 1979-ben bontották le a lakótelep bővítése miatt. Közadakozásból épült 1909-ben az Újpesti Munkásképző Egylet kezdeményezésére a Gyár (későbbi nevén Kolozsvári) utcában, az egykori Kakas vendéglő helyén. A harmincas években a szociáldemokrata párt égisze alatt működött. Rendszeresen tartottak előadásokat, különösen a színművészet számított népszerűnek. Bár játszották Gorkij és Ibsen darabjait is, a biztos sikert a népszínművek, az operettek és a bohózatok hozták. Elméleti szemináriumokat is meghirdettek, amelyekre olyan neves előadókat is meghívtak, mint Keleti Márton és József Attila.
(Vachi Anna Újpesti Helytörténeti Értesítő 2016 decemberi számában megjelent cikke alapján.)
Csernus János