Nemrégiben egy stoppolófára csodálkoztak rá az általános iskolások, bizonyítva, hogy a pár éve, évtizede még használatos tárgyak milyen hamar feledésbe merülnek. Aktualizálva az újszülöttnek minden vicc új mondást, bizony egy új generáció fagombának titulálja a stoppolófát, és elámul, hogy milyen praktikus szerkezet, ha egy lyukas zoknit húznak rá.
Az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben vagyunk, ahol persze nem csak stoppolni tanulhat az ide látogató diák, a kutatómunkát végző egyetemista, a szakdolgozatot, pályázatot író érdeklődő. Újpest múzeumában sem alsó, sem felső korhatár nincs, ismeretek felidézésére, kalandozásra, emlékezésre egyaránt csábít az itt felhalmozott érték.
Újpesten a helytörténet atyjának Neogrády Lászlót, a Megyeri Úti Általános Iskola egykori tanárát, későbbi igazgató helyettesét tartják, aki „régészkedő” diákjaival az ötvenes évektől teremtette meg a település múltjának gyűjteménybe rendezésének igényét. Éppen száz éve született a mindenki által Laci bácsinak hívott tanár, Újpest későbbi díszpolgára, a főváros Pro Urbe díjasa, akire nemrégiben az önkormányzat is emlékezett a Megyeri úti temetőben lévő sírjánál. Szöllősy Marianne, a gyűjtemény Újpestért – díjas vezetője közvetlenül tőle vette át a feladatkört, így a történteket is vele elevenítjük fel.
–A múzeum kincsei, emlékei jórészt gyűjtésből származnak, a mai napig jönnek, akik felajánlanak képeket, könyveket, relikviákat nekünk- mondja Szöllősy Marianne. Laci bácsi, akivel munkám során ismerkedtem meg az Ady Endre Művelődési Központban, történelemtanárként helytörténeti előadásokat tartott az 1950-es évek elejétől kezdve a Munkásotthonban is. Egyre inkább érdekelni kezdte a város története és a felnőttek érdeklődésétől indíttatva megkérdezte diákjait is, lenne-e kedvük „régészkedni”. Természetesen volt.
– A Verne-regényeket faló diákok kalandjai akár ifjúsági regény témáját is jelenthették volna. A kérdés az volt, mit hagytak ránk eleink.
– A gyerekek először otthon, a padlásokon „régészkedtek”, gyűltek a tárgyak, a nagyszülők, dédszülők hagyatékaiból. Mikor a behozott tárgyak kinőtték az iskolát, először a Templom utca 10. szám alatti Berda- emlékszoba fogadta be azokat, majd a Venetiáner utcai iskolában egy tanterem jutott a régiségek raktározására. Személyes példánkból tudjuk, nem minden régiség érték, hiszen hiába volt mondjuk húsz szenes vasaló, a gyűjteményi keretek ennél gazdagabb összegzést vártak, s később tudományos igényű feldolgozást.
– Volt a tárgyaknál nagyobb találat is: a Károlyi-féle alapító okirat.
– A történet már anekdotába illő. Laci bácsi úttörői papírgyűjtést végeztek és a volt Károlyi uradalom vizes, nedves József Attila utcai épületében iratokat találtak az 1840-1944-es időkből. Itt került elő Újpest alapító okirata s a grófi család több könyvritkasága, iratanyaga, melyeket ma már a Nemzeti Múzeum, a Széchenyi Könyvtár, illetve az Országos Levéltár őriz. Az alapító okirat a község minden lakosának teljes vallás-és iparszabadságot biztosított, ezért a lélekszám rohamosan emelkedett, s alig hatvan év elteltével már a várossá nyilvánítás érlelődött az itt lakókban.
De emlékezetes a megyeri dombok közötti felfedezés, amikor az iskolások szarmata település nyomaira leltek. Laci bácsi mesélt nekem arról, amikor a gyerekekkel „cserepelt.” Nos, a cserepek restaurálva, a gyűjtemény tárlóiban láthatók, ékes bizonyítékai annak, hogy Kr.e. I. évezredtől már meg tudjuk nevezni azokat a népeket, a szkítákat és a keltákat, akik itt jártak előttünk. A római korban, majd a honfoglalás korában a rév által nyújtott átkelés lehetőségnek örvendve a későbbi Megyeri csárda melletti terület Anonymus Gesta-jában már Magyar-révként olvassuk, s a mai Megyer helységnévre utal. A középkor, és az újkor emlékei már Újpest megalakulásáig vezetnek minket. Laci bácsi bronzkori cserepeit a Budapesti Történeti Múzeum gondozta és restaurálva kaptuk vissza.
– Ne is gondoljunk bele, mi lett volna, ha a gyerekek nem erednek a múlt nyomába. Lehet, hogy gyűjtemény sem lenne?
– Kellett a gyerekek lelkesedése és Neogrády László gyűjtőmunkája, amely az ötvenes évek közepétől jó 20 éven át tartott. Hogy a lelkes kutatásból gyűjtemény is legyen és helytörténet iránt érdeklődés is megmaradjon, sőt tudományos igényű elrendezés is szülessen, ösztönzőleg hatott egy televíziós vetélkedő is. A felnőtt olvasók, akik akkoriban gyerekek voltak, minden bizonnyal emlékeznek még, hogy a Magyar Televízió-akkor még egyetlen csatornája – a tájékoztatást, a művelődést és a szórakoztatást milyen erővel ötvözte 1972-ben a rajongással követett Fekete-fehér, igen nem, kerületek, városok közti helytörténeti vetélkedőjével. A műveltségi versenyt Vitray Tamás vezette, és fődíja egy óvodaépület volt. A Hazafias Népfront, amelynek már volt helytörténeti bizottsága Újpesten is, felkarolta a versenyt. S bár nem a miénk lett az óvoda, eldőlt: egyre többen azonosultak Vörösmarty örökbecsű soraival: aki múltját nem ismeri, jövőjét sem érdemli. Ráadásul a sok helyi emlék mellett a rendszerváltás után például elhárult az akadály a Károlyi-iratok kutatása előtt is. Mindez ösztönző volt Újpesten. A családtörténetek mellett dívik a várostörténet megismerése , nem beszélve arról, máig hatással vannak eleink életünk alakulására.
– A gyűjteményben az emlékek összerakódtak és megérett a kiállító terem gondolata.
– Először egy István úti épületben, majd 1999-ben itt a Berda utcában kapott méltó körülményeket a bemutatáshoz a gyűjtemény. Jelenleg az Újpesti Kulturális Központ égisze alatt működünk, önkormányzati intézményként. Száz négyzetméteres kiállító terem segíti a bemutatást, kutatószoba áll a tudományos igényű munkát végzők rendelkezésére. S van raktárhelyiségünk. Utóbbinak nagy a készlete, ezért tematikus kiállításokat rendezünk. Ilyen volt a víz témáját feldolgozó vándorkiállításunk, de korábban a holokauszt vagy az 1956-os események történetét bemutató kiállítás, a város első polgármesterének, dr. Ugró Gyulának egykori dolgozószobáját láttató emlékszoba a Városházán, vagy időben nagyot ugorva a káposztásmegyeri lakótelep 25 éves történetét megjelenítő, illetve az Öreghalász étteremben a költő Berda Józsefet megidéző időszaki kiállítás is.
– Mi a gyűjtemény kiállításának fonala?
– Mivel elsősorban a gyermekek érdeklődését kívánjuk felkelteni a város története iránt, hozzájuk igazodunk. Újpest abban is különleges, hogy van az iskolákban helytörténeti oktatás. Rendszeresek a helytörténeti vetélkedők. Hirmann László – Hargitay Katalin helytörténeti olvasókönyvének tematikája mentén taglalja, mintegy kézzel fogható kiegészítésként az állandó kiállítás a történelmi tényeket. A már említett „cserepek” után a Károlyi majorság 1808., a kisközség 1840-1868, Újpest nagyközség 1868-1907, majd Újpest 1950-től korszakhatárok rendezik időrendbe a tárgyakat. Itt látható az alapító okirat is. A gyűjtemény segíti a helytörténeti munkát, civilszervezetek mellett az önkormányzat is ösztönzi a törekvést múlt megismerésére és ébrentartására. Sorra jelentek meg az elmúlt évtizedekben a helytörténeti kiadványok, forrásmunkák. A gyűjtemény a vetélkedők, a diákok segítése mellett biztos hátteret jelent az Újpesti Helytörténeti Értesítőnek és természetesen az önkormányzat hetilapjának, az Újpesti Napló múltidéző sorozatainak.
Bangha Katalin
Ritkaságok becses értékek
Az intézmény emléket állít az egykoron híres szakmáknak, bőrösöknek, asztalosoknak a kéziszerszámok, értékek bemutatásának. Restaurálásukat az egykori újpest bőripari iskola és a faipari szakközépiskola végezte. Itt tekinthető meg egy ritkaságszámba menő, 1906-ból származó katonai nyereg, amely a szíjgyártó tankönyvben is benne van. Alapja korabeli vas, és rajta a bőrborítás az új. Pánczél Miklós restaurálta a gyűjtemény számára. Megtekinthető a tárlókban több becses tárgy az Ugró hagyatékból: útlevele, pecsétnyomója, veje, May Imre jogosítványa.
Gyűjtés, vásárlás
A felajánlások reneszánszukat élték akkor, amikor a nyolcvanas évek elején megkezdődtek a szanálások, s amikor gyárak szűntek meg. Aki családi házból panelházi lakásba költözött kidobni sajnálta, továbbvinni nem tudta, inkább ránk hagyta összegyűjtött emlékeit. A gyűjtemény gyarapszik vásárlások alkalmával is, több jelentős relikvia között vett például Pállya Celesztin festményt, Kossuth-díszpolgári oklevél fotómásolatot a gyűjtemény – emeli ki Szöllősy Marianne.
Virtuális múzeum
Újpest virtuális múzeuma a kutatókat, de Újpest iránt érdeklődőket is várja. A számítógépen több órán át tartó virtuális sétát tehetünk városunk térképén. Épületek, intézmények története, jelentős személyiségek életrajza, díszpolgárok, polgármesterek életútja tanulmányozható segítségével. érdekes, korabeli filmhíradó epizódok jelenítik meg az 1920-as 30-as évek hangulatát.
1840-ben, a Károlyi –alapító oklevél kiadása évében
– Megkezdi Működését a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület.
– A Nemzeti Színház bemutatja Erkel Ferenc Báthory Mária című operáját.
– A Helytartótanács bevezeti a postai ügyekben a magyar nyelvhasználatot. Magyar lett a bélyegzők szövege.
– Megkezdi működését Wolfner Gyula újpesti bőrgyára.
– Petzval József elkészíti fényképező lencséjét, az első fényerős objektívet.