Tudományos konferenciát szervezett a Károli Gáspár Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Református Közéleti és Kulturális Központ Az alkotmányozás dilemmái címmel, február 18-án, pénteken délután a református egyház Abonyi utcai épületében. A díszvendég dr. Schmitt Pál köztársasági elnök volt. Neves előadók fejtették ki véleményüket például arról, hogy helye van-e az új alkotmányban a Szent Koronának, és hogy kapjanak-e szavazati jogot a gyerekek.
Pontban három órakor köszöntötte a megjelenteket dr. Bölcskei Gusztáv, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke, majd Schmitt Pál lépett a mikrofonhoz. A köztársasági elnök elmondta, ma ismét elvárás, hogy hosszútávon működő, jogbiztonságot adó, mindenkire érvényes törvények szabályozzák az életünket. Az alkotmány szimbolikus kérdés is, sokkal több, mint törvény, minden állam számára a létezés, a működés alapja. A köztársasági elnök alkotmányos feladata, hogy kifejezze a nemzet egységét, és őrködjön a törvényesség felett. Schmitt Pál is megfogalmazott ajánlásokat a készülő alkotmányhoz a családok, az anyanyelv védelmére, az egészséges élethez való jogra, az élethosszig tartó tanulás fontosságára vonatkozóan. Az is fontos, hogy az alaptörvény szóljon Magyarországról, erről a kereszténységben született, a Szent Korona által jelképezett nemzetről.
Dr. Szájer József, az Európai Parlament képviselője, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese határozottan kijelentette: az alkotmányban meg kell jelennie a fenntartható fejlődésnek, hogy a mindenkori nemzedékek ne éljék fel a jövőjüket. Ehhez kapcsolódva érvelt a gyermekek után járó szavazati jog bevezetése mellett. Szájer véleménye szerint a szülők el tudják dönteni, mi a gyermek érdeke, hiszen ezt más kérdéseknél is meg kell tenniük. A képviselő igen fontosnak tartja azt is, hogy megállítsák a mértéktelen természetpusztítást és minden állampolgár kötelezettségévé tegyék a természet tiszteletét. Szájer végezetül a mellett érvelt, hogy Istennek helye van az alkotmányban.
Dr. Pokol Béla, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora a demokrácia és a jogállam viszonyát elemezte. Pontosabban, annak hátterét boncolgatta, miként, s miért változtak meg az arányok. Hogy mely fogalmat milyen politikai erők, mely érdekek mentén toltak előtérbe. A professzor azt is kiemelte, hogy meg kell találni az alkotmánybíróság helyét, és a kinevezés mechanizmusán is változtatni kellene.
Dr. Cservák Csaba, a Károli egyetem docense, a Köztársasági Elnöki Hivatal jogi, Alkotmányossági és Közigazgatási Hivatalának vezetője Az államfő a parlamentáris kormányformában címmel tartott előadást. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy állandóan a fék és ellensúly szerepéről beszélünk, ugyanakkor helyesebb lenne fék és egyensúlyról beszélni. Érdemes elgondolkodni azon, hogy az új alkotmányban milyen jogkört kapjon az államfő. Számtalan példa van arra is Európában, hogy a köztársasági elnök rendelkezik parlament feloszlatási joggal, de szinte soha nem élnek vele, ám a lehetőség adott. Mindenesetre az új alkotmányban pontosan rögzíteni kell a parlament és az államfő egymáshoz való viszonyát.
Dr. Stumpf István, alkotmánybíró a jogállamiságról fejtette ki álláspontját, és az alkotmányozás folyamatát vette górcső alá. Nem titkolta, hogy a forró vitákat hallva, kedve lenne reagálni egyes nem átgondolt felvetésekre, csakhogy jelenlegi beosztása miatt mérsékletet kell tanúsítania. Egyébként egyáltalán nem véletlen az, hogy az alkotmánybíróság körül csúcsosodnak ki a viták. Az alkotmánybíró, csatlakozva Pokol Béla véleményéhez, elfogadhatónak tartja, hogy az alkotmánybírókat csak egy, de hosszabb ciklusra válasszák meg. Az biztos, hogy az új alkotmány elkészítésével történelmi lehetőség nyílik az elmúlt húsz év lezárására is.
Dr. Kukorelli István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, volt alkotmánybíró a hatalommegosztás és alkotmányozás témakörét járta körül. Szerinte a preambulumban helye lehet a Szent Koronának, mint az államiság jelképének. A professzor, noha sok felvetéssel nem ért egyet, az új alkotmány létrejöttét támogatja.
– Ádám Tamás
A padsorokban ülő Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára a záró vitában emlékeztetett arra, hogy a ’90-es évek elején mekkora zavart okozott a közigazgatásban, amikor az Alkotmánybíróság eltörölte a személyi számot. Arra is emlékeztetett az államtitkár, hogy a rendszerváltás után, hogyan zajlott a privatizáció, az állami vagyon szétszedése, újraosztása. Az új alkotmány megakadályozhatja a hasonló történéseket, és választ kell adnia arra is, miként viszonyuljunk a nemzetközi szerződésekhez.
Az egyik hozzászóló hölgy messze nem értett egyet azzal a korábban elhangzott felvetéssel, mely szerint szigorítani kellene az alkotmánybírósághoz fordulók körét. Mint mondta, éppen ez a lényege a demokráciának, nagy vívmány, hogy egy egyszerű állampolgár is beadvánnyal fordulhat a taláros testülethez.
Dr. Bölcskei Gusztávnak az első előadás után távoznia kellett, mert egy jótékonysági rendezvényre hívták. A levezető elnöki tisztet Prof. Dr. Balla Péter, a Károli egyetem rektor-helyettese vette át, aki a szünet után könyvbemutatóra invitálta a résztvevőket. Tóth J. Zoltán A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyar jogtörténete című könyvét, amelyet a Századvég adott ki, dr. Máté Gábor professzor és dr. Szatmáry Béla mutatta be. A kötetből megtudható, hogy a halálbüntetés a legrégibb jogintézmények egyike; amióta állam, illetve normák által szabályozott közösségi együttélés létezik, azóta alkalmazzák a különböző népek és társadalmak a halálbüntetést. Mind a mai napig a Föld országaiban minden évben több ezer főbenjáró bírói ítéletet hajtanak ténylegesen végre, és mintegy az államok harmada él még mindig a kapitális szankció eszközével. Hazánkban 1990-ben eltörölték a halálbüntetést.