Nem működik megfelelően Magyarországon a tesztelés – erről beszélt a Portfoliónak Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikus professzora. A kormány tanácsadója szerint járványügyi szempontból kemény őszre készülhetünk és nem sok értelme van a határzárnak.
Röst Gergely és matematikus csapata az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, a kormánynak és a döntéshozóknak készít járványügyi tanulmányokat.
Szerinte a tesztek nem működnek megfelelően Magyarországon. Röst Gergely arra hívja fel a figyelmet, hogy nyáron több más ország is arra fektetett nagy hangsúlyt, hogy jelentősen felskálázta a tesztelési kapacitásait, melynek eredményeként sokkal többet tesztelnek, ezért a jelenlegi esetszámaik nehezen összehasonlíthatóak a tavasziakkal.
„Fontos lenne a gyorsaság is. Magyarországon egyszerűen túl sok időt veszítünk el. Jelenleg ugyanis a tünetesekre fókuszál a rendszer, pedig lehet tudni, hogy a fertőzések egy jelentős részét eleve olyan esetek okozzák, akik a fertőzés átadásakor nem mutatnak tüneteket. Általában a tünetek megjelenése előtti egy-két napban, illetve a tünetek megjelenését követő néhány napban a leginkább fertőző egy koronás”
– hangsúlyozta az interjúban Röst.
A Szegedi Egyetem kutatója szerint Magyarországon egészen máshogy zajlik a dolog:
„Amikor valaki elkezd tüneteket mutatni, eltelhet egy-két nap, mire komolyan veszi és felhívja az orvost. Ha úgy ítélik meg, hogy koronavírus-gyanús az eset, kérnek tesztet. Erre sokszor napokat kell várni, utána az eredményekre szintén. Előfordul, hogy a tünetek után 8-10 nappal derül ki valakiről, hogy pozitív. Addigra már túl is van az igazán fertőző fázisán, szinte felesleges karanténba rakni.”
Röst Gergely
A professzor szerint azonban van megoldás:
„Látszik, hogy egy nagyon rövid időintervallumban kellene lebonyolítani a hatékony tesztelést, ami nagyon nehéz, és itt jön be a képbe a kontaktuskutatás. Akiket egy megtalált eset fertőzött meg, azok még a fertőzés korábbi fázisában vannak. A kontaktuskutatáson keresztül olyan embereket is ki lehet emelni a fertőzési láncból, akik még a tüneteik megjelenése előtt vannak. Így lehet elérni, hogy ennek érdemi hatása legyen a járványgörbére.”
Az iskolakezdéssel megnőhet a fertőzések száma
Röst Gergely szerint tudni lehet, hogy a gyerekek nagyrészt tünetmentesen vagy sokkal enyhébb tünetekkel vészelik át a fertőzést, mint a felnőttek, viszont az a kis részük, aki tünetes, ugyanakkora víruskoncentrációt mutat, mint a felnőttek.
„Most 6-23 éves korig egy óriási tömeg egyszerre megy be az oktatási intézményekbe, és nemcsak a gyerekek, hanem a tanárok és más iskolai dolgozók is. Megnő a tömegközlekedést használók száma, főleg Budapesten és a nagyobb városokban, a szülők is többet találkoznak. Összességében ez egy jelentős kontaktusszám-emelkedés egyszerre”
– mondta a professzor.
A kutató emlékeztet, hogy a fiatalok körében jól láthatóan terjed a járvány: sok megbetegedés szórakozóhelyeken és gólyatáborokban történik.
Röst Gergely
Az esetek medián életkora áprilisban még 69 év volt, ez most 31 év, vagyis a fertőzöttek fele 31 év alatti.
„A mostani hullám abban is különbözik a tavaszitól, hogy míg akkor az esetek jelentős része intézményekhez volt köthető (kórházak, szociális otthonok), jelenleg a közösségi terjedés dominál”
– tette hozzá, aláhúzva, hogy a fegyelmezettség és a tudatosság sokkal nagyobb szerepet játszik majd a mostani védekezés során, mint tavasszal.
A matematikus arra is figyelmeztet, hogy az adatokban, így a mostani esetszám-növekedésben is van egy kéthetes késés:
„Akiket most regisztrálunk, azok jelentős része még augusztus közepén fertőződött meg. A hosszú hétvége hatása csak most fog jönni.”
Értelmetlen a határzár?
A kormány által elrendelt határzár nem képes megfékezni a vírus hazai elszabadulását. A professzor rámutatott, hogy július elején a külföldi behurcolások még tényleg meghatározóak voltak, azóta viszont ezek aránya jelentősen lecsökkent, részben mert a hazai esetek száma is megnőtt.
Jelenleg már a 10 százalékot sem igen éri el a behurcolt és azzal összefüggő esetek aránya.