Augusztus 29-én, pénteken este 19 órakor nyílt meg a „Korunk lenyomatai” című nagyszabású kiállítás az újpesti Polgár Centrumban, az idei Városnapok programsorozat egyik kiemelt eseményeként. Az Újpesti Művészek Társasága idén is különleges tárlattal készült, amelyben a jelenkor pillanatai és a közelmúlt kiemelt történései tárulnak fel az alkotók egyéni világlátásán keresztül.
A kiállítás több mint ötven művész közel száz alkotását vonultatja fel, érzékenyen reagálva világunk társadalmi, politikai, környezeti és technológiai változásaira. A képek és műalkotások egyszerre idézik fel a pillanat hangulatát, mutatják meg korunk drámáit, és keresik azt az örök érvényű, egyetemes értéket, amely túlmutat a jelenen.
A kiállítást Sipos Endre, festőművész, művészetfilozófus nyitotta meg, aki beszédében a festészet örök kérdéseit és szerepét hangsúlyozta. Mint fogalmazott: ahogy az évmilliókkal ezelőtti kövületek is lenyomatokat hagytak, úgy a jelenkor művészetének is feladata, hogy megörökítse saját korát. „A kérdés az, hogyan tudjuk megragadni a jelenvalót” – mondta.
Az alkotások három szemlélet szerint csoportosíthatók: az egyik az európai szemlélethez való ragaszkodás, a hangulat és a pillanat megragadása; a másik a korunk drámáinak, a városi életnek, a politikai és társadalmi feszültségeknek a bemutatása; a harmadik pedig az állandó, az egyetemes értékek keresése és kifejezése. Minden egyes mű hozzájárul a közös gondolkodáshoz ezért „érdemes egymás képeit tanulmányozni, mert egymástól inspirálódhatunk” – fogalmazott megnyitóbeszédében Sipos Endre.
A „Korunk lenyomatai” kiállítás tehát nem csupán tárlat, hanem valódi időutazás is, amely lehetőséget ad arra, hogy a látogatók a jelen és a közelmúlt tükrében keressenek válaszokat a mindannyiunkat foglalkoztató kérdésekre.
„Minden mű egy-egy kérdés, egy gondolatmag, amely igazán végül a szemlélőben bontakozik ki. A természet és az ember viszonyának lenyomatai, a városi terek, ipari maradványok és digitális nyomok keverednek a vásznakon. A művek között éppúgy találunk lírai, nosztalgikus hangvételű, mint ironikus vagy kritikai megközelítést. Egyes művek a múlt csendes szépségét idézik, mások a jelen zajos kihívásait sűrítik magukba. A kiállítás célja nem csupán a dokumentálás, hanem a gondolatébresztés is” – olvasható a kiállítás jellemzésében.
Valóban így van, ezért érdemes a kiállításra több időt rászánni és hosszasan elidőzni minden egyes alkotás előtt, hiszen a tárlat sokszínűsége önmagáért beszél, mindegyik festmény más miatt különleges, és mindegyik alkotás egyedi gondolatokat indít el a látogatókban.
A kiállítás anyaga rendkívül gazdag: láthatunk impresszionista és absztrakt műveket, de több más stílusirányzat is megjelenik a falakon. A technikák változatosak: klasszikus vászonra készült olajfestmények, akvarellek, valamint egészen különleges festési eljárásokkal készült alkotások is bemutatásra kerülnek.
A témavilág szintén sokrétű. Több festmény újpesti vonatkozású, de a főváros ismert helyszínei mellett, a magyar vidéki tájak szépségei is megjelennek. Sőt, akadnak olyan művek is, amelyek egészen az égboltra, az űr távoli világába repítik a szemlélőt.
A tárlaton találkozhatunk pillanatképekkel és elvontabb, mélyebb gondolatokat megjelenítő művekkel is. Az aktualitások sem hiányoznak, megtekinthető például a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjban részesült Karikó Katalin portréja is.
A megnyitóünnepség különleges hangulatáról Pacziga Linda énekes és Berényi Attila zongoraművész gondoskodott. Az est házigazdája Bakos Mónika volt, az eseményt pedig megtisztelte jelenlétével Varju László országgyűlési képviselő is. A tárlat szeptember 20-ig tekinthető meg Újpesten, a Polgár Centrumban.
